Kína szankciója fájhat, de nem lesz végzetes a világ számára?
Miután Kína bejelentette, hogy korlátozni fogják a gallium és a germánium exportját, a tengerentúli szállítmányai nullára csökkentek. A szankciók figyelmeztető jelek voltak arra, hogy az ország egy erős fegyverrel rendelkezik, amelyet bevethet a kereskedelmi háború kibontakozásában – de tényleg így lehet ez?
Az Egyesült Államok úgy tűnt, maga alatt vágta a fát azzal, hogy elkezdte korlátozni a chipek és az azok gyártásához szükséges berendezések Kínának történő értékesítését. Kína ugyanis szinte monopóliumot élvez a gallium és germánium előállítása terén. S bár az Egyesült Államok és szövetségesei számára léteznek alternatívák, egy új ellátási lánc kiépítése több mint 20 milliárd dolláros beruházást igényelne, állítja Marina Zhang, a Sydney-i Műszaki Egyetem docense.
A félvezetők, szolár panelek és rakétarendszerek gyártásához használt gallium és germánium ugyanis önmagukban nem fordulnak elő a természetben, általában más fémek bányászatának melléktermékeként keletkeznek. Ewa Manthey, az ING Group árupiaci stratégája szerint az említett anyagok feldolgozása rendkívül költséges, idő- és energiaigényes. Kína pedig nem azért uralja a piacot, mert a két fém ritka, hanem azért, mert alacsonyan tudja tartani az előállítási költségeket.
Találtak egy kiutat Kína uralmából?
2013 és 2016 között Kazahsztán és Németország mellett Magyarország is beszüntette a gallium elsődleges termelését. Oroszország, Japán és Korea azonban a globális galliumtermelés 1,8%-át állították elő 2022-ben, a germánium termelésben pedig Kanada élen jár. Amennyiben tehát Kína megpróbálja elfojtani az ellátást, a globális bányavállalatok beszállhatnak az értékesítésbe. Sőt, Gregory Allen, a CSIS Wadhwani Center for AI & Advanced Technologies igazgatója elmondása szerint egyesek már jelezték is az erre irányuló szándékukat.
Augusztusban Kína teljesen leállította a nyersanyagok exportját, szeptemberben azonban a kereskedelmi minisztérium jóváhagyott néhány engedélyt a kínai vállalatok számára. Az anyagok egyébként a szabályozás után igencsak megdrágultak, június óta a gallium ára 17%-kal, a germánium értéke pedig 3%-kal emelkedett. Annak ellenére azonban, hogy e két nyersanyag előállítása jelentősen költséges, idővel a piac és az ellátási láncok is alkalmazkodhatnak a szankciókhoz, ami csökkentheti Kína dominanciáját.