Kína és Oroszország végleg felhagy a dollár használatával

A BRICS együttműködési csoport a világ legnagyobb feltörekvő gazdaságait köti össze, melynek célja a gazdasági, politikai, kulturális együttműködés elősegítése. A szövetség nem titkolt célja a nyugati országok és az Egyesült Államok befolyásának csökkentése, és a világgazdaság függetlenítése az amerikai dollártól.

Ennek érdekében kíván egy újabb lépést tenni Kína és Oroszország is azzal, hogy elhagyják a nemzetközi tranzakcióik során az amerikai dollárt. A két nagyhatalom vezetője szerint ez nemcsak a külső nyomást enyhíti, hanem leegyszerűsíti is a két ország közötti kereskedelmet.

A dollártól való elszakadás és annak hatásai

Kína és Oroszország drámai szakítást jelentett be az amerikai dollárral. Ezt a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök és a kínai Hszi Csin-Ping is megerősítette. A magas szintű megbeszélés azért vált esedékessé, mivel a két ország között lebonyolított kereskedelem 90%-ban orosz rubelen és kínai jüanon alapult, a szakítás pedig a BRICS-szövetség megerősítése és kölcsönös érdekeik előmozdítása céljából létfontosságú lehet.

A mindkét fél által elismert átfogó partnerség és stratégiai együttműködés az első konkrét lépés az immáron három éve hirdetett dollármentesítést követően. A szövetség 15 éves történelme során ez volt az első konkrétum, mely nemcsak a BRICS-gazdaság, hanem a globális gazdaság egésze érdekében történt. A szakításnak köszönhetően a két nemzet közötti kereskedelmi dinamika javulása alapvető hozadék, ugyanakkor ez a lépés várhatóan a többi BRICS-tagországot is ösztönözni fogja abban, hogy kövessék Kína és Oroszország példáját.

Egységes BRICS-valuta

Azáltal, hogy a dollártól való függés fokozatosan csökken a tagországok körében, előtérbe kerül a kérdés, miszerint esedékes lehet-e egy egységes BRICS-valuta bevezetése, mely a blokk gazdaságának gerincét adhatja. Putyin nyilatkozata szerint a közös valuta létrehozása már tervezőfázisban van, ez pedig a világ új globális tartalékvalutája is lehet. A BRICS-valuta bevezetését Brazília is szorgalmazza, Luiz Inacio Lula da Silva elnök megjegyezte, hogy semmilyen érdekük nincs ahhoz, hogy a dollárhoz kötődjenek.

A lelkesedés ellenére a BRICS-blokk számos kihívással néz szembe, melyre a 2023-as BRICS-találkozók is rámutattak. Egyes tagországok eltérő álláspontot képviselnek, mivel nem feltétlen szeretnék a kínai jüant előnyben részesíteni például az olajügyletek lebonyolításakor. A közös valuta létrehozását és az egységes gazdasági célok megfogalmazását nehezíti az is, hogy a tagországok gazdasági fejlettsége rendkívül eltérő, minden ország más-más stabilitással, vagy instabilitással rendelkezik, mely előbb-utóbb ki fog ütközni, ahogyan az történt az Európai Unió esetében is.

A BRICS jövője

A nyugati országok körében a BRICS-et egyelőre nem tudják komolyan venni, hiába a demográfiai, katonai és politikai előnyük. Dél-Afrika BRICS-nagykövete, Anil Sooklal elárulta, hogy annak ellenére, hogy Szaúd-Arábia és Argentína is visszautasította a BRICS-hez való csatlakozást, csak 2023-ban több, mint 40 ország jelezte csatlakozási szándékát. Bár a hivatalos csatlakozási folyamat nem minden esetben indult el, érdemes megemlíteni Indonézia, Nigéria és Egyiptom érdeklődését is a blokk iránt. A csatlakozás folyamata során az elsődleges szempont a csoport kohéziójának és hatékonyságának a fenntartása.

Az egységes BRICS-valuta koncepciója tehát továbbra is ellentmondásos, a szakértők szerint pedig egyik függőség megszűnése egy másik megjelenését eredményezni. Nem szolgálja továbbá minden tagország érdekét sem az amerikai dollártól való függetlenedés, amely még mindig a világ domináns tartalékvalutája csökkenő szerepe ellenére. Részesedése a tartalékvaluták piacán ugyan csökkent az euró és más valuták, árucikkek térnyerésének hála, de még mindig megkérdőjelezhetetlen szerepe van a világgazdaságban.