Kína gyorsabban bővíti nukleáris arzenálját, mint bármely más ország

Kína jelenleg a világ egyik leggyorsabban növekvő nukleáris hatalma. A Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet (SIPRI) szerint Kína 2023 januárja óta 90 új nukleáris robbanófejet adott hozzá arzenáljához, így a teljes készlete 500-ra emelkedett.

A nukleáris fegyverek terjedése világszerte

Az Egyesült Államok által 1945-ben Japánban használt első atomfegyverek óta a nukleáris fegyverek gyártása és felhalmozása nem állt meg. Bár az elmúlt évtizedekben nem használtak nukleáris fegyvereket háborúban, a világ számos országa továbbra is jelentős arzenállal rendelkezik. Jelenleg kilenc ország, köztük Oroszország és az Egyesült Államok, birtokolja a világ nukleáris fegyvereinek többségét, összesen mintegy 9585 robbanófej van katonai készleteikben.

nukleáris fegyver grafikon

Oroszország rendelkezik a legnagyobb nukleáris arzenállal, körülbelül 4380 robbanófejjel, míg az Egyesült Államok 3708 robbanófejet birtokol. Ezek az országok jelentik a globális nukleáris fegyverkezési verseny fő szereplőit, és a világ összes nukleáris fegyverének több mint háromnegyedét birtokolják.

Kína és más országok növekvő arzenálja

Az utóbbi években Kína mellett India és Észak-Korea is növelte nukleáris készleteit. India arzenálja 170 robbanófejre, Észak-Korea pedig 50 robbanófejre emelte készleteit. Ezzel szemben az európai nukleáris hatalmak – Franciaország és az Egyesült Királyság – együttesen 515 működő nukleáris robbanófejjel rendelkeznek.

Kína az elmúlt időszakban jelentős mértékben növelte nukleáris arzenálját. Ezáltal a világ harmadik legnagyobb nukleáris fegyverkészlettel rendelkező országgá vált. A nemzetközi befolyás növelésére és védelmi képességei fokozására törekvő Kína ezt a fegyverkészlet bővítésével kívánja elérni, amelyet stratégiai lépésnek tart globális pozíciójának erősítése érdekében.

Globális biztonsági aggodalmak és geopolitikai következmények

A nukleáris arzenál bővítése jelentős aggodalmakat vált ki a globális biztonság szempontjából. Míg Oroszország és az Egyesült Államok már évtizedek óta nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodásokat kötöttek, Kína gyors ütemű fegyverkezése új feszültségeket szíthat a nemzetközi politikában. Az ENSZ és más globális szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a nukleáris fegyverek számának növekedése destabilizálhatja a geopolitikai helyzetet, és növelheti a fegyveres konfliktusok kockázatát. Az új fegyverkezési hullám a nemzetközi kapcsolatok terén fokozott éberséget és új diplomáciai erőfeszítéseket igényel, hogy elkerülhetőek legyenek a konfliktusok.