Kína felkészül egy aranyhoz kötött jüan bevezetésére
Az elmúlt napokban több oldalon is lehetett olyan elemzéseket olvasni, amelyek arról szóltak, hogy mennyire veszélyes most már Kína monetáris politikája az amerikai dollár egyeduralkodó tartalékvaluta szerepére nézve. Két héttel ezelőtt a Nemzetközi Valutaalap, az IMF bejelentette, hogy 2020 negyedik negyedévében a dollárban denominált tőzsdei tartalékok aránya 59%-ra zuhant. Ilyen alacsonyan legutoljára 1995-ben volt ez az arány. És akkor még lehet folytatni a híreket, amelyek egyértelmű veszélyt jelentenek a dollár monopóliumára nézve. Hiszen múlt héten Kína elindította a központi bank által kibocsátott digitális valutáját (CBDC), ezzel pedig továbbra is éllovas maradt a virtuális pénzeszközök piacán. És nem csak emléleti dologról van szó, nagyon sok ember bevonásával zajlanak már tényleges fizetési tesztelések. Jelenleg vannak még problémák és nem teljesen hozta azt a koncepció, amit vártak tőle, de a többi ország Kínához képest még a „kanyarban sincs”.
Az aranyhoz kötött jüan már rég nem csak elmélet
És nemrég a multimilliárdos befektető, Peter Thiel is arról beszélt, hogy a bitcoin különösen nagy veszélyt jelent az amerikai dollár hegemóniájára nézve. Erre pedig most jött a legfrissebb, amely szerint Kína engedélyt adott a hazai és nemzetközi bankoknak, hogy nagy mennyiségben importáljanak aranyat az országba. Ezt ugye Kínában a központi bank szabályozza, amely kvótákat ad a kereskedelmi bankoknak. És mindig ellenőrzi, hogy annyi arany legyen az országban, ami kielégíti a helyi keresletet. Viszont mostantól sokkal nagyobb kvótákat határoztak meg. És négy forrásból már meg is indultak az aranyszállítmányok, amelyek áprilisban és májusban el is érnek az országba. Ezek értéke meghaladja a 8,5 milliárd dollárt is jelenlegi árak mellett.
És mivel ez olyan óriási növekedést jelent, megindult a találgatás, hogy akkor most eljött az ideje egy aranyhoz kötött jüan bevezetésének és a dollár bedöntésének? Azért érdemes ezt jól átgondolni, hiszen a jelenlegi aranymennyiségével Kína ezt már holnap is meg tudná tenni. De egyszerűen ez nem áll érdekében. Hiszen legalább 3,5 billió dollárt birtokolnak a kínaiak. Ennek jelentős részét arra fordítják, hogy olyan országoknak hitelezzenek, ahol befolyást akarnak szerezni. Igazából mivel a legtöbb kínai hitelezés dollárban történt, ha a dollár összeomlana, akkor Kína nemzetközi befolyásának annyi lenne szinte azonnal. Ha még tovább romlik majd a dollár tartalékszerepe a világon, akkor lesz érdekes, hogy mi fog történni. Hiszen egy ilyen krízis a bankokat és a gazdaságokat is magával rántaná. Amikor viszont már lesz tényleg szerepe annak, hogy Kína képes-e aranyhoz kötni saját valutáját.