Kína értékesíteni akarja bitcoin-készleteit a gazdasági bizonytalanság miatt
A COVID-19 járvány óta a kínai gazdasági növekedés jelentősen lelassult, miközben a kommunista kormány költségvetési mozgástere is szűkülni látszik. Ebben a nehéz helyzetben egyre több elemző vet fel meglepő lehetőségeket, amelyekkel a potenciális válság ellen lehet küzdeni. Az egyik ilyen opció, hogy az évekkel ezelőtt lefoglalt bitcoin-készleteket értékesítsék, amely nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai jelentőséggel is bírna. Miközben a nagyhatalmak a digitális eszközök felé nyitnak, az ázsiai ország elfordulhat tőlük. De melyik döntés bizonyul majd nyerő húzásnak?
Kína a bitcoinnal oldaná meg az államkassza feltöltését
Legfrissebb becslések szerint Kína nagyjából 195 ezer BTC-vel rendelkeznek, melyek jelentős részére 2019-ben tettek szert a PlusToken-átverés utáni lefoglaláskor. A digitális eszközt az állam vette birtokba, nem került visszaosztásra az érintett emberek vagy vállalatok számára. A Reuters jelentése szerint kínai önkormányzatok most ezeket a lefoglalt készleteket értékesítenék, amely szembe megy az országot irányító kommunista párt kereskedelmi tilalmával.
Az ázsiai országban nincs egyértelmű álláspont a lefoglalt bitcoin-készletek kezelését illetően, egyes hatóságok pedig attól tartanak, hogy ez az inkonzisztencia és átláthatatlan megközelítés akár korrupcióhoz is vezethet. Éppen ezért, a kínai helyi önkormányzatok magánvállalatokon keresztül értékesítenék készleteiket, hogy a befolyó összegből feltöltsék a gazdasági bizonytalanság következtében kiürülő kasszáikat.
Jelentések szerint ezek a helyi önkormányzatok nagyjából 8%-át birtokolják Kína teljes bitcoin-állományának. A körülbelül 15 ezer BTC piaci áron jelenleg 1,3 milliárd dollárt érnek, amely jelentős segítséget nyújthat a közigazgatási egységek számára.
Azonnali megoldás vagy potenciális kriptovaluta-tartalék
A Zhongnan Közgazdasági és Jogi Egyetem professzora, Chen Si, a Reutersnek adott nyilatkozatában kitért arra is, hogy ezek az értékesítések azonnali megoldást jelentenének az anyagi gondokra, ugyanakkor szigorúan véve nincsenek teljesen összhangban Kína jelenlegi kriptovaluta-politikájával.
A professzor véleménye szerint a központi bank jobb helyzetben van a lefoglalt digitális eszközök kezelésére, hiszen lehetősége van értékesíteni azokat a tengerentúlon, vagy felhasználni egy esetleges kriptovaluta-tartalék létrehozásához.
Ahogyan az Egyesült Államokban folytonos napirendi kérdés a stratégiai bitcoin tartalék, úgy Kínában is felmerült már ennek a gondolata. Ru Haiyang, a hongkongi HashKey kriptovaluta-tőzsde vezérigazgatója, szerint a Párt célja a lefoglalt eszközöket egy hasonló tartalékalapba áthelyezni.
A kriptovaluta-tartalék jelenlegi állása szerint, ha az egyik nagyhatalom elkezdi integrálni a vezető digitális eszközt pénzügyi rendszerébe, azt a többiek is követni fogják. Kérdés, hogy a növekvő kereskedelmi feszültségek közepette Trump mikor fogja ezt meglépni, és Kína mikor fogja ezt követni.
A kínai hozzáállás
Kína elutasító magatartása 2021 óta fennáll, mely a bitcoin (BTC) lakossági és kereskedelmi felhasználására is kiterjed. Ennek ellenére, ha a makrogazdasági és geopolitikai nyomás megkívánja, úgy új irányváltás kezdődhetne meg. Ahogyan arra egy korábbi cikkünkben kitértünk, Kína bürokratikus szemszögből azonban viszonylag nehéz helyzetben van, nem úgy az Egyesült Államok, ahol Trump jelenleg „one-man show” -ként irányítja az országot.
A jüan feletti kontroll megőrzése érdekében azonban a kommunista pártnak nem célja a decentralizált eszközök tömeges terjesztése. A dollár-ellenes stratégia miatt az ellenvámokkal is óvatosan kell bánnia Kínának, mivel a helyi valuta megerősödése megnehezíteni az export-orientált ország helyzetét. Ennek ellenére, lakossági szinten az emberek igyekeznek alternatív eszközökbe menekülni, amihez az arany és a „digitális arany” is tökéletes megoldás lehet.