Kína eddigi legmerészebb olajfeltárása: Rekordmélységek és új technológiák
Miközben Kína globális vezető szerepet épít a megújuló energiák területén, a fosszilis energiahordozók iránti kereslet továbbra is kulcsfontosságú számára. A kínai olajvállalatok, köztük a CNOOC és a CNPC, minden eddiginél mélyebbre hatoló fúrásokat végeznek, hogy új szénhidrogén-forrásokat tárjanak fel.
Rekordmélységbe fúr Kína: A Deep Sea #1 és a Shendi Take 1 projektek
Kína egyre merészebb célokat tűz ki az olaj- és földgázfeltárás terén. Az ország első valódi mélytengeri projektje, a CNOOC (China National Offshore Oil Corporation) által üzemeltetett Deep Sea #1 mező, már most rekordmennyiségű kitermelést produkál, bizonyítva a technológiai fejlődés és a stratégiai energiafüggetlenség felé tett lépéseit. Kína nemcsak az óceánok mélyén, hanem a szárazföldi mélyfúrások terén is élen jár. A CNPC (China National Petroleum Corporation) által üzemeltetett Shendi Take 1 kút fúrása 2023-ban kezdődött a Tarim-medencében, és rövid idő alatt több mint 11 000 méteres mélységet ért el. Ez nemcsak Ázsia legmélyebb fúrása lett, hanem a világ egyik leggyorsabban kivitelezett, 10 000 métert meghaladó mélységű olajkútja is, új mércét állítva a mélyfúrási technológiában.
Újgenerációs fúrótechnológia: 15 000 méteres mélység a cél
A Kínai Geológiai Tudományos Akadémia vezetésével egy új intelligens fúróberendezés fejlesztése zajlik, amely képes lehet akár 15 000 méteres mélységbe is eljutni. Ez új szintre emelné az energiahordozók feltárását, hiszen a földkéreg mélyebb rétegeiben eddig kiaknázatlan olaj- és gázkészletek rejtőzhetnek.
„A Deep Earth Nemzeti Tudományos és Technológiai Megaprojekt nemcsak a tudományos fejlődést szolgálja, hanem Kína energiafüggetlenségének biztosítását is” – írta a Xinhua állami hírügynökség.
A Shendi Take 1 kút tizenhárom kőzetrétegen halad át, egyes rétegek több mint 500 millió évesek. Az új generációs fúrórendszer még mélyebb rétegekhez is hozzáférést biztosíthat, ahol jelentős mennyiségű fosszilis energiahordozó lehet.
Kína önellátási törekvései
Bár Kína a világ legnagyobb megújulóenergia-befektetője, az ország továbbra is a világ legnagyobb olaj- és földgázimportőre. Ezért stratégiai jelentőségű számára, hogy saját földgáz- és olajkészleteit hatékonyabban kiaknázza, csökkentve az importfüggőségét. A mélyfúrásokban való előrelépés geopolitikai jelentőséggel is bír, hiszen ha Kína képes lesz önellátóbbá válni az energiahordozók terén, az csökkentheti kiszolgáltatottságát a globális olajpiacon.
Kapcsolódó tartalom: Elkerülhetetlen a brutális AI-háború az USA és Kína között?
A világ legmélyebb kútjai: Hol áll Kína?
Bár a Shendi Take 1 és a kínai mélyfúrási projektek lenyűgöző eredményeket értek el, a világ legmélyebb kútja továbbra is az oroszországi Csajvo-kút. Ez a Szahalin-sziget partjainál található fúrás meghaladja a 12 000 métert, és több milliárd hordónyi kőolaj- és földgázkészletet tárhat fel. A kínai projektek egyelőre nem döntötték meg ezt a rekordot, de a következő generációs fúrótechnológiák bevezetésével csak idő kérdése lehet, hogy Kína elérje, vagy akár meg is haladja ezt a mélységet.
Összegzés
Kína minden korábbinál mélyebbre hatol az olaj- és földgázfeltárásban, hogy hosszú távon biztosítsa energiaellátását és csökkentse importfüggőségét. A Shendi Take 1 fúrása és a 15 000 méteres mélységet célzó új projekt egyértelműen jelzi, hogy az ország hajlandó jelentős erőforrásokat és fejlett technológiát bevetni annak érdekében, hogy hozzáférjen a jelenleg még elérhetetlennek tűnő energiahordozókhoz. A következő években kiderül, hogy Kína képes lesz-e megdönteni a világ legmélyebb olajkútjának rekordját, és hogy a mélyfúrási technológia fejlődése miként formálja majd a globális energiapolitikát.