Kína a dollárfüggőség csökkentésére törekszik, egy ázsiai jüan token kibocsátását javasolja
A CBDC-k folyamatos globális szintű adoptációja közepette Kína egy ázsiai szintű digitális valuta bevezetését javasolja, hogy csökkentse a kontinens gazdasági és pénzügyi függőségét az amerikai dollárral szemben.
A dollár kétségtelenül ma a legszélesebb körben használt nemzetközi valuta. A nemzetközi monetáris politika is az amerikai dolláron alapul. Számos ország gazdasága a nemzetközi kereskedelemben és a pénzváltásban az USD-re támaszkodik, míg más valuták árfolyama az USD-hez van kötve.
Az elemzések azt mutatják, hogy az ázsiai régió nagymértékben támaszkodik az USD-re a nemzetközi tranzakciókban a helyi valuták rovására. Ez azt is tükrözi, hogy nem tudnak a helyi valutájukban finanszírozást szerezni. Kína, Dél-Korea és bizonyos mértékig Japán, amelyek Ázsia legfejlettebb országai, szintén az USD-re támaszkodnak. A dollárdomináns nemzetközi finanszírozás sebezhetővé teszi ezeket a gazdaságokat az Egyesült Államokból eredő tovagyűrűző hatásokkal szemben is.
Ezt a gazdasági sebezhetőséget igyekszik Kína kiküszöbölni az ázsiai jüan token bevezetésével. Kínai elemzők szerint az ázsiai jüan token, egy egész Ázsiára kiterjedő digitális valuta célja az lenne, hogy csökkentse az ázsiai dollárfüggőséget a nemzetközi gazdasági körforgásban.
Az ázsiai jüan token 13 ASEAN-tagország pénzneméhez köthető
A kriptovaluták és az amerikai dollár is széles körben elterjedt a délkelet-ázsiai országok körében. Különösen az átutalások, a devizainfláció fedezése és a nemzetközi üzletkötések miatt kap nagyon fontos szerepet.
Liu Dongmin, Song Shuang és Zhou Xuezhi, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS Chinese Academy of Social Sciences) kutatói a World Affairs Journal szeptemberi számában tették közzé elemzésüket, amely szerint egy ázsiai jüan token csökkentené Ázsia dollárfüggőségét.
A CBDC-khez hasonlóan a kutatók szerint az ázsiai token mögött egy elosztott főkönyvi technológia (DLT) állna. A token 13 valutához lenne kötve, amely magában foglalja a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 10 tagországának valutáit. A másik három valuta, amely a token kötését képezné, a kínai jüan, a japán jen és a dél-koreai won lenne.
Mint a folyóiratban leírták, Kelet-Ázsiában több mint 20 éve tartó gazdasági integráció alapozta meg a regionális valuta alapú együttműködés megteremtését is. A kutatók úgy vélik, hogy most a feltételek megérettek az ázsiai jüan token felállítására.
A kutatók a World Affairs Journalhoz csatlakozó, a CASS alá tartozó kutatóegység, az Institute of World Economics and Politics tagjai. A World Affairs Journal szintén a kínai külügyi tárcához tartozik.
A kínai CBDC Pilot tesztelés mérföldkőhöz érkezett
Eközben Kína CBDC-kísérlete mérföldkőhöz érkezett néhány héttel az ázsiai jüan token ötletének közzététele után. Október 10-én a Bank of China közölte, hogy az e-CNY pilotja mintegy 14 milliárd dollár (100 milliárd jüan) értékű tranzakciót bonyolított le. Kiderült továbbá, hogy közel 5,6 millió kereskedő támogatja már a digitális jüant.
A kínai központi bank Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek és Hongkong központi bankjaival együtt szintén részt vesz az Inthanon-LionROCK több joghatóságot átfogó, határokon átnyúló fizetési CBDC tesztelésében is.
Szeptemberben a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS – Bank for International Settlements) bejelentette, hogy sikeresen lezárult a határokon átnyúló fizetési CBDC kísérleti projektje. A bejelentés szerint a BIS Multi CBDC Bridge platformján egy hónap alatt több mint 22 millió dollár értékű tranzakciót hajtottak végre.