Kilőttek a német áramdíjak, politikai botrány lett belőle
Németország hatalmas mennyiségű nukleárisan termelt villamos energiát importált az elmúlt hónapokban a megújuló energiatermelés szempontjából kedvezőtlen időjárás miatt. Emiatt a baloldali kormánynak a német atomerőművek leállításáról szóló döntése a jövő hónapban esedékes szövetségi választások előtt újra a figyelem középpontjába került.
Ahelyett, hogy saját tiszta atomenergiát termelne, Berlin ezen a héten Franciaországból importál áramot, jóval magasabb áron. Ugyanis a tél most hidegebb hőmérséklettel, borult éggel és gyenge széllel sújtja az országot, ami drasztikusan csökkenti a nap- és szélenergia termelését.
A magas energiaigény, de az elégtelen zöld áramtermelés miatt a német hálózatüzemeltetők kénytelenek voltak drágán importált energiához folyamodni – elsősorban Franciaországból, ahol az atomerőművek teljes kapacitással működnek.
Áramár alakulása januárban Németországban
Németországnak 2023 áprilisáig még voltak saját atomerőművei, de az Olaf Scholz szociáldemokrata (SPD) kancellár vezette baloldali szövetségi kormány a Zöldek támogatásával mindet bezáratta. A lépés rendkívül ellentmondásos volt. Pont egy olyan időszakban lépték meg, amikor az ukrajnai konfliktus miatt az energiaárak az egekbe szöktek, és az európai országok megpróbáltak leválni az orosz gázról.
Alig öt héttel a szövetségi választások előtt az SPD-zöld kormány energiapolitikája erős kritika tárgyát képezi. Ugyanis az ellátási kockázatok és az egekbe szökő árak egyre több nehézséget okoznak.
Manuel Frondel professzor, az RWI Intézet energiaügyi szakértője nyersen jellemezte a helyzetet. „Az atomenergia és a szén fokozatos kivezetésével nagymértékben függővé váltunk a külföldi termelőktől, és nagyobb ellátási kockázatokat vállaltunk”.
A politikai okok mellett gazdasági gondokat is okoz az áramhiány
Ez a stratégiai tévedés nem új keletű. Már decemberben is hasonló mértékű villamos energia hiány miatt Németországban rekordmagasságba szökött az áram ára, és egyes vállalkozások a megfizethetetlen költségek miatt kénytelenek voltak leállítani a termelést. Ennek hatására a tőzsdei áramárak több mint tízszeresükre emelkedtek, és elérték a megawattóránkénti 1156 eurót.
Carsten Brzeski, az ING Diba vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy az árak tovább emelkedhetnek a Franciaországból származó nukleáris import ellenére. „Feltételezem, hogy az árak tovább fognak emelkedni. Ez nem érinti azonnal az összes fogyasztót, mivel sokaknak fix áras szerződésük van. A dinamikus árképzési modellel rendelkezők azonban érezni fogják a hatását”. Bár Brzeski nem számít arra, hogy az árak meghaladják az 1000 eurót megawattóránként, a folyamatos ingadozás továbbra is komoly aggodalomra ad okot.
Alig öt hét van már csak hátra a szövetségi választásokig, és az SPD-zöld kormány energiapolitikája egyre nagyobb visszhangot vált ki. Az atomenergia leállításáról szóló döntést, amely a drága franciaországi importtól függ, egyre inkább politikai kudarcként értékelik, különösen az egyre gyakoribbá váló villamosenergia-hiány miatt.
Az ellenzéki vezetők már régóta bírálják a döntést, köztük az Alternatíva Németországért (AfD) társvezetője, Alice Weidel is. Ő ígéretet tett az energiapolitika visszafordítására és a német atomenergia-ágazat újjáélesztésére.
Az amerikai milliárdossal, Elon Muskkal nemrégiben folytatott X Spaces beszélgetés során a szélturbinákat „szégyenszélmalmoknak” bélyegezte, Weidel pedig az atomenergiához való visszatérést és több szénerőmű építését ígérte.
„Az utolsó atomerőművet is lekapcsolták, hogy még nagyobb energiahiányt okozzanak. Tehát vagy nagyon hülyének kell lenniük, vagy egyszerűen csak gyűlölik a saját országukat.” – mondta Weidel a jelenlegi kormányról.
Musk egyetértését fejezte ki az AfD álláspontjával, különösen az energiapolitikával kapcsolatban. „Németországnak tényleg fenn kellene tartania az atomerőműveit. Szerintem ez rendkívül fontos.” – helyeselt Elon Musk.