A katonai-ipari komplexum iszonyúan drága, hatása viszont megkérdőjelezhető
A katonai-ipari komplexum (MIC) hatalmas összegeket emészt fel, miközben az életmentő, társadalmi és környezeti beruházásoktól von el forrásokat. Megvizsgáljuk, hogyan alakult ki, milyen hatása van, és hogyan lehetne lebontani ezt a rendszert.
A MIC hatása
A bombák nem csak rombolnak, de gazdagítanak is. Amikor egy bomba felrobban, valaki profitál belőle. Minden dollár, amit a bombákra költenek, egy dollár, amit nem az életek megmentésére, a rák gyógyítására vagy a gyerekek oktatására költenek. Dwight D. Eisenhower, nyugalmazott ötcsillagos tábornok és elnök, jogosan nevezte a katonai kiadásokat „lopásnak”.
A katonai-ipari komplexum szerepe
A katonai-ipari komplexum (MIC) az Egyesült Államokban és világszerte is sok jelentős probléma mögött áll. Eisenhower figyelmeztetett erre 1961-es búcsúbeszédében, először nevezve a jelenséget „katonai-ipari komplexumnak”.
Az éves katonai kiadások meghaladják az 1,5 billió dollárt, ami több mint kétszerese annak, amit a Kongresszus minden nem katonai célra költ. Ez a hatalmas vagyonátvitel valóban „lopásnak” nevezhető, mivel sürgető szükségletektől veszi el a pénzt, mint az éhezés megszüntetése, az ingyenes oktatás biztosítása vagy az egészségügyi ellátás nyújtása.
A lopás mértéke
Az adófizetők dollárjait viszonylag kis csoport kaparintja meg, akik a háborús ipar legnagyobb cégeit képviselik: Lockheed Martin, Northrop Grumman, Raytheon, Boeing és General Dynamics. Ezek a cégek világszerte óriási pusztítást okoztak, az Egyesült Államokat végtelen háborúkba kényszerítve, amelyek milliók halálát és tízmilliók sebesülését eredményezték.
A katonai-ipari komplexum működése
A MIC működése egyszerű: a Kongresszus óriási összegeket ad a Pentagon-nak, amely aztán ezt a pénzt fegyvergyártóknak adja szerződéseken keresztül. Ezek a vállalkozók a profit egy részét lobbizásra használják, hogy még több pénzt kapjanak a Kongresszustól, fenntartva a végtelen ciklust. A rendszer azonban ennél sokkal bonyolultabb és alattomosabb. A kampányadományok rendszeresen segítenek növelni a Pentagon költségvetését, biztosítva, hogy még több jövedelmező szerződést kapjanak.
A MIC társadalomra és környezetre gyakorolt káros hatásai
A MIC káros hatásai nem csak a háborúkra és a katonai költésekre korlátozódnak. A rendszer gyakran pusztító környezeti hatásokkal is jár, mivel az ökoszisztémákat mérgezi és jelentős biodiverzitás-veszteséget okoz. A háborúk és a katonai gyakorlatok során elégetett üzemanyagok hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz. A katonai-ipari komplexum emberi és környezeti költségei az Egyesült Államokon kívül gyakran rejtve maradnak. Az USA területein és más politikai „szürke zónákban” a katonai infrastruktúrába és technológiákba történő beruházások részben az őslakos közösségek másodrendű állampolgárságára építenek, akik gyakran a katonaságtól függenek megélhetésük biztosítása érdekében.
A MIC lebontásának szükségessége
A MIC hatalmának csökkentése nyilvánvalóan az lenne, ha megfosztanák az életerejétől, azaz az adófizetők dollárjaitól. Kevesen vették észre, hogy Christopher Miller, a Trump-kormányzat egykori Pentagon-vezetője, a védelmi költségvetés felére csökkentését javasolta. Egy 30%-os csökkentés is évente több száz milliárd dollárt szabadítana fel, amelyet a biztonságosabb, egészségesebb életre lehetne fordítani.
Összegzés
Bár sokan irreálisnak tartják a MIC lebontását, a fenyegetésekkel szembenézve itt az ideje bátran gondolkodni. Csökkenteni kell a hatalmát, ellenállni a háború elkerülhetetlenségének, és egy olyan világot kell építeni, amely az emberi életek gazdagítására összpontosít, nem pedig a bombákra és más fegyverekre, amelyek csak halált és pusztítást hoznak.