Károsabb a környezetünkre a gumiabroncsok és fékek kopása, mint gondoltuk
A szakértők már hosszú ideje felhívják a figyelmet a járművek káros szén-dioxid kibocsátására, amit a hatóságok meg is próbálnak szabályozni. Kutatások alapján azonban nemcsak ez jelent veszélyt környezetünkre, hanem a gumiabroncsok és a fékek kopása is legalább olyan káros hatásúak, mint a kipufogók gázai.
Tudósok egy csoportja nemrégiben arra a következtetésre jutott, hogy a gumiabroncsokból leváló darabok és a fékek kopása jelentős mennyiségű részecskét juttat a környezetünkbe, amelyek károsak lehetnek az emberek egészségére nézve.
Valójában a kopásuk és elhasználódásuk egyre nagyobb tömegű részecskeszennyezést okoz, mint az autók kipufogórendszerei. Néhány részecske elég nagy ahhoz, hogy láthatóak is legyenek, míg mások mikroszkopikus nagyságúak, és a szervezetünkbe jutva szív- és tüdőbetegségekhez vezethetnek.
A szakértők szerint a probléma csak súlyosbodni fog, ahogy egyre több autó, köztük a nehezebb, a gumiabroncsokat jobban megterhelő elektromos változatúak kerülnek az utakra. És ami a legfontosabb, hogy ellentétben az autók kipufogógáz-kibocsátásával, a fékek és a gumiabroncsok károsanyag-kibocsátását nem szabályozzák. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a szennyezés ellenőrizetlenül folytatódhat.
„Ez a fajta szennyezés két okból is problémás. Az egyik, hogy nem szabályozták őket. Másodszor, a kémiai összetételük potenciálisan mérgezőbb lehet, különösen a fékek esetében, mivel fémből vannak.” – Heejung Jung, a Kaliforniai Egyetem professzora.
Károsabbak, mint a kipufogógáz
Az utóbbi években a fékekből és a gumiabroncsokból származó részecskekibocsátás is kezd növekedni. A kutatások továbbá azt is kimutatták, hogy egyes helyeken még a kipufogócsövekből származó kibocsátást is meghaladják már.
Az Emissions Analytics angliai székhelyű, mérnöki tanácsadó cég vizsgálatai szerint a gumiabroncsok tömegük alapján körülbelül 2000-szer több részecskeszennyezést okoznak, mint a kipufogócsövek. Mivel nincsenek szabályozva, ezek meghaladják a kipufogógázokra előírt részecske-határértékeket.
„Sokáig azt feltételezték, hogy a gumiabroncsokról leszakadó nagyobb darabok egyszerűen a csatornába kerülnek, és nem jelentenek számottevő problémát. Azonban kutatásaink arra jutottak, hogy kisebb részecskék is keletkeznek, amik viszont már károsak.” – mondta Nick Molden, az Emissions Analytics alapítója és vezérigazgatója.
Molden szerint olyan részecskéket találtak, amelyek belélegezhetőek, és akár rákkeltő anyagokat is tartalmazhatnak. Ezek a vegyi anyagok súlyos hatással lehetnek az emberre. Molden szerint azt azonban még nem tudjuk, hogy a vegyületek milyen mennyiségben és koncentrációban kerülnek a szervezetünkbe.
Mi lehet a megoldás?
Az ezzel kapcsolatos kérdés egyre sürgetőbb lesz, ahogy egyre nehezebb elektromos járművek kerülnek forgalomba. Jung szerint a nagyméretű elektromos járművek a nagyobb akkumulátorok miatt legalább 50 százalékkal nehezebbek, mint a belső égésű motorral hajtott járművek, és így a gumiabroncsaik is jobban elhasználódnak.
A megoldás nem az lenne, hogy megszabaduljunk a gumiabroncsoktól vagy az elektromos autóktól, hanem az, hogy az autógumik anyagát természetes vagy nem fosszilis anyagokra cseréljük. Sok gumiabroncs például kőolajból származó szintetikus gumiból készül, amely rákkeltő anyagokat tartalmaz.
Már léteznek olyan vállalatok, amelyek fenntarthatóbb alapanyagokkal kísérleteznek, például gyermekláncfűvel, amely jó alternatíva lehet. Az ezzel foglalkozó cégek ipari méretekben termesztenek gyermekláncfüvet, amit félévente tudnak betakarítani. Ezzel szemben a gumifáknak általában hét évbe telik, amíg a gumigyártáshoz szükséges latexet előállítják. Néhány termék, köztük cipők, már készülnek gyermekláncfűből előállított gumi felhasználásával. Azt azonban még nem tudni, hogy ez a módszer széles körben elterjedhet-e, és legalább annyira megéri-e, mint a hagyományos változata.