Hivatalos: jöhet a totális megfigyelés Magyarországon is
Korlátlan megfigyelés és akár 25 év rendőrségi adatmegőrzés. A parlament mai ülésén elfogadták Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes javaslatát.
A KDNP-s Semjén Zsolt által benyújtott és ma elfogadott törvényjavaslat olyan jogokkal ruházta fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, amelyre korábban még nem volt példa Magyarországon. Az új törvény értelmében egy esetlegesen bekövetkező kibertámadást a hatóság úgy véd ki, hogy ellenőrzi az állami, illetve az önkormányzati szervezetek elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát. A szakszolgálat azonban ennek köszönhetően minden magyar állampolgár adatához hozzáférhet.
A törvény úgy fogalmaz, hogy a szakszolgálatok nem ismerhetik a szervezetek közötti kommunikáció tényleges tartalmát. Az adatok biztonságát ugyanakkor nem garantálja jóformán semmi. Az adatforgalmi megfigyelést a törvény úgy értelmezi, hogy csak az úgynevezett meta-adatokat, egyéb leíró adatokat vagy a naplóadatokat vizsgálják, tehát azok tartalmát nem látják. Ha viszont egy szerv valamilyen adathoz technikailag hozzáférést kap, akkor az él is a törvény által nyújtott lehetőségekkel és bőszen csemegézik az információk között. A szakszolgálat tehát probléma nélkül rálát ezentúl az állampolgárok adóbevallásától kezdve, az egészségügyi nyilvántartásokon át minden bizalmas információra.
Rengeteg bírálatot kapott a tervezet, mégis elfogadták
Több biztonságügyi és adatvédelmi szakértő bírálta a törvényjavaslatot. De mint azt már megszokhattuk, az állam a füle botját sem mozdította a szakma segélykiáltásaira. Semjén Zsolt hajmeresztő ötletét a NAIH, azaz a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóság elnöke is negatívan kommentálta. Péterfalvi Attila úgy fogalmazott, hogy „a törvény korlátlan megfigyelést eredményezhet. Nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel és nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.
A hab tortán viszont az, hogy az elfogadott tervezet nemcsak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatáskörét módosította, hanem a rendőrségi törvényre is kiterjed. Arra kötelezi ugyanis a rendvédelmi hatóságokat, hogy a szándékos bűncselekmény gyanúja miatt kihallgatott személyek és azok kapcsolatainak adatait 25 évig megőrizze. Amennyiben kiderül a meggyanúsított egyénről, hogy ártatlan, a rendőrségnek abban az esetben is 20 évig tárolnia kell az adatokat.
A javaslatot ma délután 156 igen, 38 nem szavazattal és 0 tartózkodás mellett elfogadták. Helló, megfigyelőállam.