Javier Milei ejtette az argentin kriptoadó tervezetét
Az újonnan megválasztott szélsőjobboldali és most már komoly belső ellenállással szembesülő Javier Milei argentin elnök úgy döntött, hogy kiveszi a kriptovaluták adójának javaslatát a vitatott reformcsomagjából. Célja a lépéssel az, hogy felgyorsítsa a reformcsomag jóváhagyását és elkerülje a hosszas vitákat olyan kérdésekben, amelyek szerinte annyira nem fontosak.
A „Ley Ómnibus” néven ismert törvényjavaslatban eredetileg olyan rendelkezések lettek volna, amelyek előírták volna az adófizetők számára a korábban bejelentésre nem kötelezett vagyontárgyak, így a kriptovaluták tulajdonlását. Viszont Guillermo Francos belügyminiszter ezen rendelkezések eltávolításakor azt mondta, hogy az ilyen kérdések helyett a gyors gazdasági fejlődésre és előrelépésre lesz szükség.
Milei hatalmas reformokat akar, de ezért engedményeket kell tennie
A fordulat nyomán mindenesetre továbbra is zavaros, hogy milyen változások jönnek a kriptobirtokosok számára. A kriptovaluták tartása vagy az azokkal való fizetés nem adóztatható, de a nagy összegű nyereséggel történő eladás igen. A jövedelemadó az eladásból származó nyereségre vonatkozik, és van egy küszöbérték is, amely alatt nem kell adót fizetni. A Ley Ómnibushoz kapcsolódó mostani módosítások azonban továbbra is bizonytalansággal tölthetik el a kriptovaluták birtokosait az adózás vonatkozásában. A kriptoadó kihagyása a törvénycsomagból a Milei-kormányzat szélesebb stratégiájáról árulkodik.
Néhány lépést hátrálnak a nagy ellenállás, az országos sztrájkok és tiltakozások, valamint az eredeti javaslatok kapcsán megfogalmazott jelentős kritikák után. De ez csak a látszat, valójában Milei továbbra is átfogó közigazgatási, szociális és gazdasági reformokat igyekszik bevezetni. A törvénycsomag jelentős vitát váltott ki kiterjedt a javasolt radikális reformok miatt. Beleértve a honvédelmet, a tőkeamnesztiát, az adómoratóriumot, a személyi vagyon adóztatását érintő változásokat. De a változások érintik a közmunkákat, a nyugdíjrendszert, a munkaügyi változásokat, az állami tulajdonú vállalatok privatizációját, az exportadóztatást, az energiaágazatot, az oktatást, a környezetvédelmi törvényeket, az ország közigazgatásának átalakítását, sőt, az új válási eljárásokat is.
Milei radikális tervet akar végrehajtani
A kritikusok és a társadalom egy jelentős része szerint ezen változások gazdasági előremozdulást hozhatnak ugyan, de teljes egészében sutba dobhatják az elmúlt évtizedek demokratikus keretrendszerét. Mert a törvénytervezet alapvető demokratikus intézmények és eljárások felszámolására törekszik. Olyan alapvető jogokat csorbít, mint az egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz való hozzáférés. A törvénytervezet deregulációs jellegét is potenciális veszélynek tekintik. Mivel az alapvető közszolgáltatások privatizációjához mindenféle biztosítékok nélkül. Vagy ott van például az a pont a törvényjavaslatban, amely bűncselekménynek minősítené a társadalmi tiltakozást és tüntetéseket. Ami pozitív, hogy Milei pártja kisebbségben van a kongresszusban, tehát a törvényjavaslat ebben a formában engedmények nélkül biztos nem kerül megszavazásra. A döntés február 15. előtt fog megszületni.