Még nem jött el a várva-várt argentin kriptoszabályozási áttörés
2023. december 10-től az Argentin Köztársaság végrehajtó hatalmát Javier Milei képviseli. A közgazdászból lett politikus, aki hűségesnek tartja magát anarcho-kapitalista elképzeléseihez, egy sor olyan intézkedést tervezett bevezetni, amelyek célja, hogy az állam méretét a lehető legkisebbre csökkentse. Ennek érdekében Milei létrehozta a Deregulációs és Államátalakítási Minisztériumot Federico Sturzenegger vezetésével, aki 2024. július 5-én vette át a feladatot.
A minisztérium fő célja az állami kiadások átméretezése és csökkentése, a Nemzeti Közigazgatást alkotó szervek hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint az irányítás átalakítása és az állami eljárások egyszerűsítése. De mikor lesz „deregulált” azaz kevésbé szabályozott a bitcoin és úgy egyáltalán a kriptoszektor? Mert Argentínában a bankoknak még mindig tilos digitális eszközökkel való kereskedési opciót kínálniuk ügyfeleiknek. Ez a tilalom még Alberto Fernández korábbi elnök kormánya idejéből származik.
Nincsenek még nagyon komoly változások Argentínában a kriptoszektorban, de ami késik, nem múlik
A LABITCONF legutóbbi, Buenos Airesben megrendezett konferenciáján Alejandro Rothamel a Ripio kriptotőzsde jogi vezetője is elmélkedett erről. Rothamel úgy véli, hogy a Milei-kormány néhány dolog vonatkozásában érdekes megközelítést alkalmaz. Viszont szerinte mindenképpen jó ötlet, hogy a kormány számos intézkedésének vezérfonala a dereguláció,a bürokrácia csökkentése. De az egész kriptoszektor azt szeretné már látni, hogy mikor lesznek konkrétabb intézkedések a kriptovaluták vonatkozásában. Mert a kriptovalutákra vonatkozóan annyira sok egyedi szabályozás nem volt Argentínában, de sok olyan szabályozás van, amely nem a kriptovalutákra irányul, de korlátozza a kriptoszektort úgy általában. A Ripio tehát optimista Milei elnök vezetésével kapcsolatban, bár a jogi igazgató továbbra is nagyon várja a változásokat.
Mit látnának optimális szabályozási keretnek az argentin kriptósok Milei kormányától?
Rothamel szerint Dél-Amerikában Uruguay jó példa lehet. Ott ugyanis a szabályozási folyamatot közvetlenül a központi bankra bízták. Ráadásul az uruguayi szektor szabályozása sebészi volt, tehát nem azt mondták, hogy csinálnak egy uruguayi MiCA-törvényt. Hanem azt, hogy csak néhány fontos szabályozást fognak módosítani, megalkotni. Rothamel és sok más szakember is osztja azt a nézetet, hogy nem szabad egyszerre megpróbálni szabályozni a teljes kriptoszektort. Ekkor ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy megfojtják az iparágat, félelmet keltenek a felhasználók körében, és akadályokat állítanak a hozzáférés elé. De mi történt eddig Argentínában? A Nemzeti Értékpapír Bizottság (CNV) létrehozta a virtuális eszközszolgáltatók nyilvántartását (PSAV), ami az első lépés a közvetítők szabályozása felé.
A jövőben a jogászok arra számítanak, hogy a szabályozás cenzúrázatlanabbá teszi az iparágat, és megkönnyíti az új szolgáltatások bevonását. Persze Rothamel megkapta a kérdést a konferencián, hogy ha a bitcoin a pénzt és az államot hivatott elválasztani egymástól, akkor hogy jön a képbe a bitcoin állami szabályozása? A jogász nem gondolja, hogy alapvető ellentét lenne a kriptók és az állam között, tekintve, hogy a BTC egy csereeszköz, egy megtakarítási és értékátadási eszköz. A pénzügyi szabadság a cél és az állam akár még segítheti ennek megvalósulását. Persze ez azért egy enyhébb megközelítése az állam teljes megszűnését vizionáló maximalisták filozófiájának, de a jogász számára a cél inkább az, hogy a bitcoint mindenki úgy használhassa, ahogy akarja. Összességében tehát Argentínában még nem történt meg a várt nagy változások, csak kis lépések zajlottak, de alapvetően 1 év Milei-kormányzás után a kriptoszektor számára a pozitív irány még mindig látható.