Járványügyi szakértők járványügyi szakértők ellen: de kinek lehet igaza?
„Októberben érkezik a koronavírus második hulláma; a koronavírus akár 9 napig is életképes marad a ruházaton; hiába jön a nyár, a vírus túléli még a nyár hőséget is”, ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel találkozni nap, mint nap, az újságok címlapjain, illetve a hírportálok oldalain. A koronavírus járvány kitörésével egyidejűleg több száz tudós került elő a világ minden tájáról, akik rémisztőbbnél rémisztőbb jóslatokat, ezerféle kutatási eredményt publikáltak. De mi ezekből az igazság? Egyáltalán kinek hihetünk?
Januárban kitudódott, hogy a kínai Vuhanban egy addig ismeretlen vírus szedi áldozatait. A világ mit sem tudott az új COVID-19-ről, a köznyelvben csak koronavírusnak nevezett láthatatlan ellenségről. Úgy a magyar, mint a külföldi sajtó azonnal ráharapott a hírre és naponta több cikket is közzétettek a témában. Aztán eljött a február vége és Európában kisebb pánik tört ki, amikor Olaszországban egyre több koronavírusos beteg került a kórházakba és hunyt el.
Azóta gyakorlatilag még a csapból is a koronavírus, azaz a vele kapcsolatos hírek folynak. Minden egyes nap újabbnál újabb járványügyi szakértő vagy kutatóintézet tesz közzé tudományos anyagot a vírussal kapcsolatban. A probléma ezzel viszont az, hogy sorozatos ellentmondásokkal teli anyagok látnak napvilágot, amelyet egy átlagos ember már képtelen követni. Így nem tesz mást, csak leül a tv elé és anélkül, hogy alaposan utána járna a témának, azt csinálja amire az adott ország kormánya utasítja.
COVID-19 vs. munkanélküliség
A COVID-19 eset-halálozási aránya világviszonylatban olyan alacsony maradt, hogy sok országban teljesen értelmetlen volt a komplett lezárás. Ennek ellenére a világon száz milliók fogadták meg vakon a kormányok tanácsait és zárkóztak be. Azzal viszont nem nagyon számolt senki, hogyha egy egész országot szó szerint lezárunk, senki nem megy dolgozni, nem vásárol, nem fogyaszt, annak felbecsülhetetlen következményei lesznek. Az akadozó egészségügy, a rossz életkörülmények miatt emberek millió betegedhetnek vagy halhatnak meg úgy, hogy a koronavírushoz közvetlenül semmi közük nem volt. Csak egy érdekes információ arról, hogy az Olasz Kardiológiai Társaság adatai szerint a pandémia kitörése óta megháromszorozódott a szívinfarktusban elhunytak száma, mert az első tüneteik megjelenésekor nem kaptak szakszerű ellátást.
Sok járványügyi szakember is úgy vélte, hogy nagyon kevés bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a karantén lenne a megoldás. A politikusok mégis azon nyomban minden bezárattak, reklamációnak pedig nem volt helye. A kormányok felfogadtak néhány szakértőt, melyek javaslatait vakon követték. Egyes járványügyi szakemberek viszont eltúlzó számokkal riogatták a lakosságot. Kiváló példa erre Neil Ferguson, az Egyesült Királyságban lévő Imperial College-tól, aki jelentősen túlbecsülte a vírus lehetséges áldozatainak a számát bezárásra kényszerítve az országot. Azóta már több brit lap firtatja szakértelmét és egyre nagyobb a feszültség a szigetországban.
Ferguson azonban nem ismerte be esetleges tévedéseit, sőt a kormány által fontolgatott lezárások enyhítése ellen van. Azt harsogta, hogy csak akkor szabad nyitni, amikor megtalálják a koronavírus elleni vakcinát. Abba viszont már kevésbé gondolt bele, hogy a néhány hetes leállásnak is súlyos következményei lesznek. A korlátozások óta folyamatosan nő a munkanélküliek száma, egyre többen kerülnek a mélyszegénység küszöbére.
Egy 1982-es tanulmány úgy fogalmaz, hogy a munkanélküliségi ráta 1%-os növekedése 37 ezer életet olt ki. 20 ezren szívrohamot kapnak, 920 ember öngyilkos lesz, 650 ember pedig gyilkosság áldozatává válik. Ezen felül 4000 új ágyra van szükség a kórházak pszichiátriai osztályán, 3300 ágyra pedig a börtönökben. A munkanélküliség ugyanis halálos. Nemcsak anyagilag vágja padlóra az embert, hanem pszichésen is. Az Egyesült Államokban április 30-ig 30 millió ember nyújtotta be igényét munkanélküli ellátásra a karantén kezdete óta. A válság előtti munkanélküliségi ráta 3,5% volt, most eléri a 30%-ot.
Fals szakértők és megfélemlítés
A Ferguson-féle szakértő nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy drámain nőjön a munkanélküliek száma mindenütt a világon. A téves tanulmányokkal dobálódzó szakembereknek, a kormányoknak, a hírportáloknak, a közösségi médiákon terjedő információknak köszönhetően, az emberek pánikba estek. A lakosság annyira rettegett a vírustól, hogy inkább egyéni szabadságjogát is feladta a megmenekülésért. Ahol az állam könnyítene a lezáráson, ott a lakosság a nyitástól is fél. Az embereknek mantraszerűen harsogják, hogy csak akkor tehetjük ki a lábunkat az ajtón, ha megérkezik a várva várt védőoltás. Annak pedig nem a lakosság lesz a nyertese, hanem a gyógyszergyár, amelyek nagy részét Bill Gates támogat.
A tv-ben mindenhol csak a kormány által támogatott reklámok láthatóak, melyekben az otthonmaradásra kérik az állampolgárokat. Arról már kevesebb szó esik, hogy az egészségügyi dolgozóknak nem jut elég védőfelszerelés, hogy a beígért prémiumokat nem kapják meg vagy az, hogy az intenzív osztályokon lévő ágyak számát rengeteg országban drasztikusan lecsökkentették az elmúlt években.
Erre már csak hab a tortán, hogy egyre több állami szolgáltatáshoz csak negatív koronavírus teszttel lehet csak hozzáférni, a tesztet viszont csak olyanokon végzik el ingyen, akik koronavírus fertőzöttel érintkezett. Marad tehát a magánklinika, a több tízezer forintos privát teszt, amit az állam vagy elfogad vagy nem. A befizetett tb járulék pedig elvész valahol az éterben, amiért igazából semmit sem kaptunk. Az emberek vagy borsos árú magánellátáshoz fordulnak vagy a csináld-magad mozgalom táborát erősítve, magukat kezelik.
Ha pedig valaki mégsem dőlne be a már unalmas propagandának, pénz-és börtönbüntetéssel fenyegetik meg. Ezt a szörnyű helyzetet pedig csak fokozná egy applikáció, mellyel az emberek mozgását és tevékenységét ellenőriznék a hatóságok, a „koronavírus megállítása” álcája alatt. Úgy látszik, hogy a magánélet, mint fogalom kihalóban van.
A tudomány meghamisítása
Néhány járványügyi szakértő a kormány égisze alatt bezárásra kárhoztatna mindenkit, miközben a szakemberek nagy része épp az ellenkezőjéről próbálná meggyőzni az embereket. A cenzúra azonban ebben az esetben is kiválóan működik, az optimista nézeteket valló professzorokat ugyanis, nem kéri fel egy újság vagy tv sem egy interjú erejéig. A tudományos élet tehát épp olyan hamis lehet, mint bármi más, amit nem is bizonyíthat jobban, mint egy amerikai génmódosított vetőmagokat gyártó cég, a Monsanto esete.
A vállalat által gyártott gyomirtó több ezer ember rákos megbetegedését okozta, melyről a gyár és sok tudományos szakember is tudott. A cég azonban mindenki száját befogta, aki a vállalattal ellentétes információval próbálta volna felnyitni az embereket szemét. Áltudósnak és hazug neveztek mindenkit, míg 2017-ben nem borult a bili és ki nem szivárogtak a társaság belső dokumentumai.
Így lehet ez most a koronavírussal kapcsolatban is. Aki ellent mer mondani vagy optimistább az államok által meghallgatott szakértőknél, azt gyorsan elhallgattatják.