Járőröző robotokkal fenyegetik az embereket Szingapúrban
Járőröző robotokat tesztelnek a világ egyik legszigorúbban fogott államában, Szingapúrban. A robotok a „helytelen társadalmi viselkedést” kívánják kiszúrni, mint például a tiltott helyen történő dohányzást, vagy éppen a koronavírus okozta távolságtartási szabályok megszegését. Ezzel aztán ismét tovább bővült az állam már egyébként is keménykezű megfigyelési technológiájának arzenálja, mely régóta a magánélet védelmével kapcsolatos aggályokra ad okot. Vajon meddig fogják tűrni mindezt a lakosok?
Szingapúrt sokan csak a polgári szabadságjogok eltiprójaként emlegetik, és ugyan az emberek többsége már hozzászokott a szigorú ellenőrzésekhez, még midig egyre nagyobb a nyugtalanság a tolakodó technológiákkal szemben. Délkelet-Ázsia leggazdagabb államában ugyanis előszeretettel használnak CCTV kameráktól kezdve oszlopokra szerelt arcfelismerő rendszereken keresztül szinte mindent, amivel a lakosok lépését nyomon tudják követni. Az állam legújabb ötlete az volt, hogy kettő, hét darab kamerával felszerelt robotot vessenek be egy lakótelep és egy bevásárlóközpont megfigyelésére.
Egy közelmúltbeli járőrözése során például éppen egy sakkjátszmát néző idős lakosokat figyelmeztette arra, hogy tartsák be az egyméteres távolságot, és ne feledjék el, hogy csoportonként legfeljebb öt személy tartózkodhat együtt. Mindeközben a gép tetején lévő kamera szegezte rájuk szúrós tekintetét.
Disztópikus robotvilág
Sokakat a „robotzsarura” emlékezteti az eszköz, mások „a robotok disztópikus világához” hasonlítják az állam legújabb megfigyelő rendszerét. De akad olyan is, aki őszintén kimondta: Szingapúrban sokkal jobban oda kell figyelniük az embereknek arra, hogy mint mondanak és mit tesznek, mint bárhol máshol a világban.
A tisztviselők egyébként már elég régóta a hiperhatékony technológia által vezérelt „intelligens nemzet” víziójának megteremtését szorgalmazzák. Sőt, a kifejlesztett robotok használatához is volt egy-két hozzáfűzni valójuk, melyeket elvileg nem a szabályszegők azonosítására vagy az ellenük való fellépésre használnak, csak éppen a népesség elöregedésével járó munkaerőhiány kezelése miatt volt rájuk szükség.
A mintegy 5,5 millió lakosú szigeten 90 ezer térfigyelő kamera működik. Ez a szám 2030-ra ugyanakkor megduplázódni látszik, az arcfelismerő technológiát – amely segíti a hatóságoknak kiszúrni a tömegből és lekövetni a számukra nem kívánatos személyeket – pedig városszerte kivétel nélkül bárhová felszerelhetik. Az állam ugyanis „nem rendelkezik adatvédelmi törvénnyel és semmilyen korlátozás sincs arra vonatkozóan, hogy a kormány mit tehet vagy éppen mit nem”.