Izlandi farmerek megoldást találtak a bitcoin energia problémájára
Egy izlandi matematikus, Krista Hannesdóttir sajátos win-win megoldást talált a kriptovaluták legnagyobb dilemmájának kezelésére.
Köztudottan a kriptovaluta bányászat rengeteg energiát igényel. A kriptográfiai kirakók megoldása nagy mennyiségű számítási kapacitás rendelkezésre állását igényli nonstop az év minden napján (ismerkedj meg a bitcoin bányászat működésével), melyhez áramra van szükség, mégpedig sokra. Jelen pillanatban 73 terawattórára becsülhető a bitcoin bányászat energiafogyasztása, ami körülbelül Ausztria teljes éves fogyasztásával egyenlő. Izland kriptobányász szektora az egyik legdinamikusabb a világon köszönhetően az olcsó geotermikus energiának. Az Izlandra települt bányászok 840 gigawattóra áramot fogyasztanak, többet, mint az ország ~335 000 lakosa együttesen.
A helyi politikusok és környezetvédők már többször kikeltek az ipari méretű bányászat és a kriptopénzek környezeti hatása ellen. A nemzetközi bányászcégek, mint a BitFury és a Genesis Mining, melyeknek Ásbrúban, egy korábbi amerikai légierő által használt Keflavíktől nem messze elterülő repülőtéren van bányász adatközpontjuk csak akkor tudnak jövedelmezően bányászni, ha ipari méretekben teszik, és ez rengeteg energiát igényel.
Hannesdóttir, aki matematikát tanít egy középiskolában kitalált egy olyan módot, amellyel a kis bányászok versenyben tudnak maradni. A helyi farmerek bevonva kifizeti a geotermikus energiáért a többletköltséget és cserébe a farmerek földjein tárolhatja a hardvert amit a farmerek még fűtésre is felhasználhatnak.
„A farmerek rengeteg extra tárhelyük van szóval így egyszerűbb a felszerelést a földjeikre szállítani,” nyilatkozta a Wired magazinnak. „A raktárat is fel tudod fűteni. Azaz, csökkenti a bérleti díjat és csökkenti az energiaköltségeket is.”
Kriptovaluta bányászfarm nem messze Reykjaviktól. | Forrás: HALLDOR KOLBEINS/AFP/Getty Images
Ez a kölcsönösen hasznos kapcsolat teszi Hannesdóttir bányászfarmjait jövedelmezővé anélkül, hogy skáláznia kellene: az egyik közeli halászfaluban, Sandgerði-ban lévő bányászfarmja 180 P102 GPU minerral üzemel és havi 10 300$ dollár (2,9 millió forint) értékű ethert bányászik havonta. A rigek egy vintage Ford Mustang alá lettek telepítve és a farm tulajdonosa örül, hogy Hannesdóttir projektje melegen tartja az izlandi csípős hidegben is szeretett autóját.
Hannesdóttir messze nem altruista és fő célja a jövedelmezőség: „Jövedelmezőek szeretnénk lenni, mint minden más cég,” magyarázza. „Hasznosak szeretnénk lenni [a környezetre] – ha tudunk.”
Az elején nehezére esett meggyőznie a farmereket hogy tartanak pár furcsa hardvert a kertjeikben, úgy gondolták, túl szép, hogy igaz legyen amit a matematikus mond: egy gép aminek áramra van szüksége és pénzt termel.
A farmerek sokszor be se jelentik a farmjukra telepített mini-farmokat mivel ha azt tennék, akkor eleshetnének a geotermikus energia használata után járó állami támogatástól. A tevékenység a fejlett kultúrája ellenére még Izlandon is inkább a szürke zónába tartozik és egyre többen pedzik a bányászat megadóztatását.
Jason Scott Katz, az izlandi Kalózpárt alapítója szerint a bányászoknak többet kellene a közösbe adniuk. „Abban a kriptopénzben kellene megadóztatni a bányászokat, amit kibányásznak,” mondja. „Vagy lehetne egyfajta fogyasztási adót az áramhasználat után bevezetni, mert most arról szólnak a hírek, hogy még több helyet kell átadni a bányászoknak.”
Hannesdóttir szerint azonban ez mind semmi ahhoz képest, amit Izland szennyező alumíniumkohászata produkál, ami számításai szerint ötször akkora mint a teljes kriptovaluta bányászat.
Hannesdóttir nincs egyedül a projektjével. Több tucat olyan kezdeményezés van, amely a bitcoin és a kriptopénzek öko-lábnyomát hivatott csökkenteni. A francia Qarnot cég egy olyan radiátort fejlesztett ki, ami kriptopénzt bányászik miközben felmelegíti a házat. A múlt év novemberében két szibériai építőmunkás két bitcoin bányásszal fűtötték a házukat ami az akkori árakon még 120 000 forint profitot is termelt nekik havonta.
„Csak úgy válhat környezetbaráttá a kriptovaluta, ha a rendszerbe van építve”, ezt már a francia Nano blokklánc fizetési platform alapítója Colin LeMahieu állítja.
Hannesdóttir egyetért azzal, hogy jelen formájában a kriptovaluta bányászat fenntarthatatlan. „Az egyetlen oka a bányászatnak a decentralizációs hatás”, véli a matematikus. A decentralizáció nélkül viszont minden amit Szatosi Nakamoto 10 évvel ezelőtt megálmodott értelmét veszti és ugyanott lenne a kriptogazdaság, mint a jelenkorunk bankrendszere. A bányászat tekintetében a megoldás az lenne – újfent felélve Szatosi víziójához – ha úgy változtatjuk meg a világ működését, ha közben nem tesszük tönkre azt.