Itt az Ethereum Merge évfordulója, mit hozott a kriptoszektornak?
Az egyesülést 2022. szeptember 15-én hajtották végre, ez a technikai esemény az Ethereum mainnet és a különálló proof-of-stake blokklánc, a Beacon Chain egyesülését jelentette.
Egy évvel a proof of stake-re való történelmi átállás után az Ethereum energiafelhasználása masszív mértékben csökkent, és a hálózathoz való hozzáférés is jelentősen javult. Azonban számos technikai probléma feloldása még mindig ott van a megoldandó dolgok listáján.
Az Ethereum Merge legszembetűnőbb változása az energiaintenzív Proof-of-Work (PoW) konszenzus mechanizmusról a Proof-of-stake-re (PoS) való átállás volt. Ennek köszönhetően az Ethereum-hálózat drasztikusan csökkentette a teljes energiafogyasztását (na nem az adattár fogyasztását).
A Cambridge Centre for Alternative Finance adatai szerint az Ethereum hálózat energiafelhasználása több mint 99,9%-kal csökkent a PoW szerinti működés során felhasznált mintegy 21 terawattóra villamos energiához képest.
Az Ethereum deflációs jellege
A kisebb energiafelhasználáson kívül az Ethereum hálózat a Merge után deflációs jellegű vált. Ez azt jelenti, hogy az újonnan kibocsátott etherek száma már kevesebb mint a kínálatból örökre kivont etherek mennyisége.
Az Ethereum adatszolgáltató, az ultrasound.money adatai szerint a Merge óta valamivel több mint 300 000 ETH-t (jelenlegi árakon 488 millió dollár értékben) égettek el. A jelenlegi égetési arányok mellett az ETH teljes kínálata évente 0,25%-kal csökken.
Bár sok támogató úgy vélte, hogy az Ethereum árfolyama majd megugrik erre az új deflációs nyomásra válaszul, ez végül nem következett be. Az ETH árfolyamának drámai emelkedéséhez fűzött reményeket a makrogazdasági ellenszél, főleg a bankválság és a kiugró infláció akadályozta.
A likvid staking átveszi az irányítást
A proof-of-stake-ra való átállás központi témája a bányászok helyett a hálózat biztonságát szolgáló stakerek bevezetése volt. A 2023. áprilisi Shapella fork hatalmas tömegeket hajtott az ETH staking felé. Ennek az átcsoportosításnak a legfőbb haszonélvezői a likvid staking szolgáltatók voltak, mint például a Lido és a Rocket Pool.
A Merge óta a likvid staking szolgáltatók uralják az Ethereum teret. A DefiLlama adatai szerint jelenleg több mint 19,5 milliárd dollár értékű ETH-t stakelnek a felhasználók a likvid staking protokollok által.
A Lido messze a legnagyobb staking szolgáltató, amely az összes stakelt ETH 72%-át teszi ki. A Lido jelenleg a hálózaton lévő összes stakelt ether 32,26%-át ellenőrzi több mint 14 milliárd dollár értékben.
Bár sok Ethereum támogató dicsérte a stakingre való áttérést, mert megszünteti a drága, kifinomult bányászhardverek beszerzését és használatát, azonban a likvid stakingnek is vannak korlátai. Az áttérés egyik fő aggálya a staking szolgáltatók, különösen a Lido Finance által megszerzett kontroll lett.
Ennek a kiküszöbölésére már legalább öt Ethereum likvid staking szolgáltató dolgozik a 22%-os limitszabály bevezetésén, annak érdekében, hogy az Ethereum hálózat decentralizált maradjon. Bár a Lido is megszavazta ezt a kezdeményezést, nem vesz részt ennek kidolgozásában.
Most akkor decentralizált vagy sem?
A staking mellett az ügyfelek sokszínűsége is központi kérdés maradt. Szeptember 5-én Vitalik Buterin a Korea Blockchain Week-en lépett színpadra, hogy megvitassa azt a hat kulcsfontosságú problémát, amelyekkel foglalkozni kell a központosítás problémájának megoldásához.
Jelenleg az 5901 aktív Ethereum csomópont többségét központosított webes szolgáltatókon, például az Amazon Web Services-en keresztül üzemeltetik. Ez sok szakértő szerint az Ethereum blokkláncot egy központi hibapontnak teszi ki.
Buterin szerint ahhoz, hogy az Ethereum hosszú távon is kellően decentralizált maradjon, a hétköznapi emberek számára is könnyebbé kell tenni a csomópontok üzemeltetését. Ez a csomópontok üzemeltetők költségeinek és hardverigényének drasztikus csökkentését jelenti.
Buterin elsődleges megoldása a ’statelessness koncepciója’ volt. Ez megszünteti a központi szerverektől való függőséget azáltal, hogy a node üzemeltetők adatigényét közel nullára csökkenti.
„Ma több száz gigabájtnyi adatra van szükség egy csomópont működtetéséhez. A stateless kliensekkel egy csomópontot gyakorlatilag nulla adatigénnyel lehet futtatni”.”
Bár Buterin szerint ez a legkiemelkedőbb probléma a központosítással kapcsolatban, kifejtette, hogy ezek a problémák még nem biztos, hogy 10-20 éven belül megoldódnak.