Az iPhone után most a humanoidok forgatják fel a világot
A robotikában egy új korszak hajnalán járunk. Az iparág szakértői szerint hamarosan elérkezhet a humanoid robotok „iPhone-pillanata” – az a fordulópont, amikor ezek az ember formájú gépek széles körben elterjednek, és mindennapjaink részévé válnak, hasonlóan ahhoz, ahogy az okostelefonok egy évtized alatt átformálták a világot.
„A humanoidokkal most történik meg az, ami az iPhone-nal történt” – fogalmaz Brett Adcock, a kaliforniai Figure nevű robotikai vállalat alapítója. A hasonlat arra utal, amikor az Apple okostelefonja nemcsak új technológiát hozott, hanem radikálisan megváltoztatta az emberek hétköznapjait és a digitális világ működését is. Adcock szerint ugyanez várható most a humanoid robotoktól: a technológia elérte azt a pontot, amikor már nemcsak prototípusok, hanem hasznos, alkalmazható eszközök is lehetnek.
A cég első humanoidjai már a BMW spartanburgi gyárában dolgoznak, és egy másik nagyvállalat raktári feladatokra teszteli őket. Adcock szerint a kereslet robbanásszerű – ha lenne százezer kész robotjuk, az összes példány azonnal gazdára találna, de az ellátási lánc még nem áll készen a tömeggyártásra.
A humanoid robotok olyan gépek, amelyek nemcsak emberhez hasonló alakúak, de úgy is képesek mozogni, érzékelni és tanulni, mint az emberek. Míg a hagyományos ipari robotok fix, programozott mozgásokra alkalmasak (pl. hegesztés vagy alkatrészek pakolása), a humanoidok célja az, hogy emberi környezetben, változatos feladatokat tudjanak ellátni: csomagokat szállítsanak, eszközöket fogjanak meg, gombokat nyomjanak meg – és mindezt úgy, hogy közben emberekkel osztoznak a térben. A cél tehát nem csupán az, hogy a robotok utánozzák az emberi mozgást, hanem hogy megértsék a szándékot is, amely a mozdulat mögött áll.
A fejlesztés előtt három kulcsprobléma áll:
- Hardver: olyan testet kell építeni, amely összetett, emberi mozgásokra képes, mégis megbízható és biztonságos.
- Mesterséges intelligencia: a robotnak nem előre programozott utasítások alapján kell működnie, hanem neurális hálók révén, utánzással, tanulással, emberi viselkedésminták alapján.
- Generalizálás: a robotnak képesnek kell lennie új helyzetek értelmezésére. Nem elég begyakorolt feladatokat végezni – értenie kell, ha egy új instrukciót hall vagy új tárggyal találkozik.
Ezeket az akadályokat eddig külön-külön is nehéz volt leküzdeni, nemhogy egyszerre. A Figure azonban azt állítja, mindhárom területen áttörést ért el, vagy legalábbis közel van hozzá. A cél: egy olyan humanoid, amely egyetlen neurális hálón keresztül képes látni, hallani, értelmezni és végrehajtani komplex utasításokat.
A háttérben komoly verseny zajlik: a Figure mellett ott van a Boston Dynamics (amely a híres Atlas robotot fejlesztette), a Tesla Optimus projektje, a kínai UBTech vagy a norvég 1X Technologies is. Az egyik legnagyobb kérdés: vajon melyik ország lesz képes ipari szinten először tömeggyártani a humanoidokat, és ki tudja majd globálisan bevezetni őket?
A hajtóerő egyértelmű: a munkaerőhiány. A fejlett világban a munkaképes lakosság aránya csökken, miközben a logisztikai, gyártási és ellátási láncok folyamatosan emberi erőforrásokra támaszkodnak. Ha egy humanoid robot képes lenne emberszerű munkát végezni – napi több műszakban, pihenőidő nélkül –, az alapjaiban alakítaná át a munka világát.
A kutatók szerint a humanoid robotok hamarosan éppolyan magától értetődő eszközökké válhatnak, mint amilyenek az okostelefonok lettek az elmúlt évtizedben.