Így lett Pavel Durov dollármilliárdos a Telegramból
A Telegram alapítója, Pavel Durov – akit tavaly amiatt tartóztattak le Franciaországban, mert állítólag lehetővé tette, hogy a „bűnözők korlátozás nélkül használják az üzenetküldő alkalmazást” – arról ismert, hogy a szólásszabadságra összpontosító technológiákra helyezi a hangsúlyt.
Pavel Durov 1984. október 10-én született az oroszországi Szentpéterváron, és már korán megmutatta, milyen tehetsége van az informatika terén, ugyanis több közösségi médiaplatformot is létrehozott.
A Szentpétervári Állami Egyetemen folytatott tanulmányai során Durovot a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg inspirálta, és végül 2006-ban megalapította a VKontakte (VK) nevű közösségi oldalt. A VK-t az „orosz Facebook-ként” lehetne jellemezni, és jelenleg is világ egyik legnagyobb közösségi médiaplatformja.
A platform elképesztő növekedése azonban az orosz hatóságoknak is feltűnt, akik arra kényszerítették Durovot, hogy cenzúrázza a VK-t. A Telegram későbbi alapítója azonban a szabad véleménynyilvánítást támogató elvei miatt nem volt hajlandó eleget tenni ezeknek a kéréseknek, ami miatt Durovot 2014-ben menesztették az általa alapított cégtől.
Az orosz vállalkozó azonban már a VK elhagyása előtt is keményen dolgozott a következő projektjén: a kriptoszektorban is különösen népszerűvé vált üzenetküldő alkalmazáson, a Telegramon.
Durov elképesztő vagyonra tett szert a Telegramnak köszönhetően
Pavel Durov és testvére, Nikolai Durov 2013-ban indították el a Telegramot. Azóta a platform világszerte több mint 950 millió felhasználót gyűjtött össze, köszönhetően az adatvédelemre összpontosító technológiájának, amely az üzeneteket végponttól végpontig titkosítja. A Telegram emellett rengeteg változatos funkcióval rendelkezik, ilyenek például a minialkalmazások, a játékok, vagy épp a platform saját kriptotárcája, a Wallet.
Érdemes megjegyezni, hogy a Forbes szerint Durov nettó vagyona 2025. március 18-án 17,1 milliárd dollár, amit főként a Telegram tulajdonjogának köszönhet.
Az orosz alapító az egyéni szabadságjogok védelmezőjeként ismert, ami a Telegram megközelítésében is tükröződik. Egy 2025. januári bejegyzésében Durov azt írta:
„Büszke vagyok arra, hogy a Telegram már jóval azelőtt támogatta a szólásszabadságot, hogy ez politikailag biztonságossá vált volna. Az értékeink nem függnek az amerikai választási ciklusoktól.”
A Telegram alapítójának libertárius etikája, a szólásszabadság és a magánélet iránti elkötelezettsége végül a francia kormány célkeresztjébe állította a vállalkozót.
Még Emmanuel Macron is megszólalt Durov letartóztatása ügyében
Pavel Durovot 2024. augusztus 24-én letartóztatták Franciaországban a Telegram tartalommoderációjának hiánya miatt. A vállalkozót a francia ügyészek illegális tevékenységben való bűnrészességgel és a hatóságokkal való kommunikáció megtagadásával vádolták meg. A Telegram alapítója nem sokkal a letartóztatása után kifizette az óvadékot, de azzal a feltétellel engedték ki az őrizetből, hogy a bírósági eljárás alatt Franciaországban marad.
Durov letartóztatása óriási felháborodást váltott ki a kriptoközösségből és a szólásszabadság szószólóiból világszerte. A Telegram alapítójának támogatói aggodalmukat fejezték ki a Durovra gyakorolt esetleges nyomás miatt, hogy módosítsa a Telegram adatvédelemmel kapcsolatos irányelveit. Emellett Emmanuel Macron francia elnököt azzal vádolták, hogy politikai indíttatású letartóztatást szervezett, amit a francia vezető később tagadott. Azonban az, hogy Macron is megszólalt az ügyben, tovább növelte az incidens körüli felhajtást.
Pár nappal ezelőtt, március 15-én Pavel Durov elhagyta Franciaországot és Dubajba indult – ahol a Telegram székhelye található -, miután engedélyt kapott a francia bűnüldöző hatóságoktól az ország elhagyására. Azonban azt, hogy Durov meddig marad Dubajban, vagy hogy mik a tervei a közeljövőre nézve, egyelőre nem tudni.