Így virágzik a Bitcoin gazdaság egy diktatúrában
Egy perzsa nyelvű Telegram csoportban 1 650 iránit kérdeztek a Bitcoinhoz és altcoinokhoz fűződő kapcsolatáról. A válaszadók 25 százaléka havi 500 és 3000 dollár között keresett kriptovalutákban. A felmérést az elemzőcég Gate Trade készítette.
A felmérésből kiderül, az irániak többsége értékőrzőként tekint a kriptókra, azok közül is elsősorban a bitcoinra. Az is kiderült, hogy köszönhetően az olcsó villanynak, a válaszadók 35 százaléka bányászattal jut a digitális eszközeihez, 58 százalékuk pedig kereskedéssel szerző a helyi és nemzetközi tőzsdéken keresztül.
A felmérés arra is rámutat, hogy óriásit nőtt az országban a bányászat iránti érdeklődés, és 70 százaléka a válaszadóknak tervezi vagy aktívan keresi a bitcoin és altcoin vájárkodás módját. Az szintén kiderült, hogy egyre többen váltanak a nemzetközi központosított kriptotőzsdékről a helyiekre, mivel a nemzetközi centralizált tőzsdék legtöbbje nem enged iráni állampolgárokat regisztrálni platformjain félve a Trump által kirótt szankciók megszegésétől.
Az iráni lakosság elsősorban megélhetési célból vásárol kriptovalutákat és hogy ezt megtehesse, kénytelenek VPN-eket használni vagy a feketepiacon külföldi hamis személyigazolvánnyal regelni a nemzetközi tőzsdéken.
Hasonló helyzet jellemzi a világ más, elnyomó országában élőket is. Kínában például WeChat csoportokon keresztül kereskednek a lakosok, mivel nincs hozzáférésük a helyi váltókhoz (a híres 2017 szeptemberi tiltás óta). Argentínában pedig, ami ugyan relatíve szabad országnak tekinthető, a gazdasági bizonytalanságok miatt a lakosok már csak prémiumon tudnak BTC-t vásárolni.
Az iráni elszigeteltség és szigorú központi cenzúra viszont jó hatással van az ottani kriptogazdasági szereplőkre és a közösségre. Egyrészt a helyi kriptósok képesek elvonatkoztatni a globális pénzügyi folyamatoktól, dollárárfolyamtól, a nemesfémpiacoktól, de még a helyi részvénypiacoktól is. A felmérés szerint 60 százalékukat nem érdeklik a világgazdasági események és nincs hatással a kriptovaluta befektetéseikre. Másrészt az izoláció rákényszeríti a lakosságot, hogy iráni natív blockchain megoldásokat, kereskedési platformokat és váltókat használjanak. Ez hosszú távon egy egészséges és versenyképes lokális szektor kialakulását eredményezi ami egy napon, egy békésebb politikai-gazdasági környezetben a világpiacokon is megállhatja a helyét.
A bitcoin nem csak a spekulánsoknak és befektetőknek kedvez, de az iráni hétköznapokban is kezd hasznos szerepet betölteni. Ez különösen igaz a külföldön élő irániak esetében. Segítségével értéket tudnak hazaküldeni vagy családtagjaik kijuttatni az országból anélkül, hogy félniük kellene a tőkekorlátozástól, utalási szankcióktól vagy hatósági dorgálástól. Mint köztudott, a SWIFT nemzetközi utalási rendszer a múlt évben lekapcsolta az iráni bankokat a fizetési hálózatáról a Trump adminisztráció hathatós lobbizásának köszönhetően.
A felmérés a vagyonallokáció terén is lényeges eltérést mutat a nemzetközi sztenderdekhez képest. Durván 29 százaléka az iráni válaszolóknak több mint 5000 dollárnál többet tart kriptóban, elsősorban bitcoinban. Ez jóval nagyobb összeg, mint amit az amerikaiak vagy egyes európai országok lakói tartanak hodliznak.
Az eredmények újfent rámutatnak a Bitcoin és más decentralizált fizetőeszközök cenzúra-rezisztens, anti-diktatórikus természetére, ami gyakorlati előnyt ad az egyszerű állampolgárok kezébe.
(Forrás: CoinDesk)