Így ölték meg a Librát: forradalmi projektnek indult, a politika végzett vele
David Marcus, a Meta (akkori nevén Facebook) fizetőeszköz-projektjének volt vezetője, nemrégiben az X-en osztott meg egy őszinte beszámolót arról, hogyan halt el az egyik legambiciózusabb és legvitatottabb digitális pénzpiaci projekt, a Libra (mai nevén Diem).
A Libra egy blokkláncalapú fizetési rendszer lett volna, amelyhez egy stabilcoin is társult. A célja az volt, hogy forradalmasítsa a globális fizetési műveleteket. A projektet bár jól előkészítették és az összes szabályozói elvárásnak megfelelt volna, a politikai nyomás következtében mégis elbukott.
A történet 2019 júniusában kezdődött, amikor a Meta bejelentette, hogy 28 másik céggel együttműködve elindítja a Libra nevű kriptofizetési projektjét. Két hétre rá Marcusnak már a Szenátus Banki Bizottsága és a Képviselőház Pénzügyi Szolgáltatási Bizottsága előtt kellett tanúskodnia.
Ezzel megkezdődött egy kétéves kálvária, amely során a projekt számos kérdést vetett fel a szabályozókban a pénzügyi bűnözést, pénzmosást, fogyasztóvédelmet és tartalékkezelést illetően. 2021 tavaszára a csapat minden lehetséges szabályozói aggályra választ adott, és előkészítette a korlátozott pilot elindítását, amelyet a Fed (az amerikai jegybank) Igazgatóságának néhány tagja is támogatott.
Yellennek nem tetszett
Ebben a szakaszban a projekt sikere kézzel foghatóvá vált. Marcus elmondása szerint a végső csapást az a pillanat hozta, amikor a Fed elnöke, Jerome Powell, aki addig támogatta a projekt előrehaladását, kapott egy fülest Janet Yellentől, az amerikai pénzügyminisztertől.
Yellen közölte, hogy ha nem lépnek közbe, az „politikai öngyilkosságot” jelentene, és nem fogja támogatni a döntést. Powell a politikai nyomás hatására engedett. A Fed jogásza azt mondta a résztvevő bankoknak, hogy bár jogilag nem akadályozhatják meg a projekt elindítását, nincsenek kibékülve vele. Nagy vonalakban így ért véget ért a Libra.
Marcus a bejegyzésében hangsúlyozza, hogy a végére már nem maradtak jogi vagy szabályozói akadályok a projekt sikere előtt. A Libra halála kizárólag politikai döntés volt. A posztban kifejezi csalódottságát, hogy az Egyesült Államok, amelynek jogállamiságát és értékrendjét mindig tisztelte, politikai okokból cselekedett, nem pedig jogi indokok alapján.
Az egyik legnehezebb része számára az volt, hogy a projekt kudarcát nem a rendszerhibák vagy a szabályozói akadályok, hanem politikai indítékok okozták.
Marcus szerint a történetnek egy fényoldala van, mégpedig a termék fejlesztése során szerzett tapasztalatok. A Libra fejlesztésével az eredeti terveikhez képest a végére már egy „Frankenstein”-szerű hálózat jött létre, tele kompromisszumokkal. Az egyik legnagyobb tanulság pedig az, hogy ha valaki egy globális pénzügyi rendszert akar építeni, amely képes naponta billió dollárokat mozgatni, akkor azt a legsemlegesebb, legdecentralizáltabb és legnehezebben támadható hálózaton és eszközön kell felépítenie – amely nem más, mint a Bitcoin.
Mára mindazok, akik végigjárták ezt az eseménydús utat, most a Lightsparknál dolgoznak, ott folytatják a küldetést. Marcus szerint most már nem fognak megállni addig, amíg véghez nem viszik céljaikat.