Júliustól itt a digitális állampolgárság Magyarországon
Idén nyáron Magyarországon bevezetik a digitális állampolgárságot. Ezzel megvalósul az állampolgárok egyetlen azonosítón alapuló ügyintézése.
Elektronikus tárca, digitális postaláda, elektronikus dokumentumtár és aláírás- a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot a kormány 2022 decemberében fogadta el. Ennek nyomán tavaly decemberben került kihirdetésre a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának szabályairól szóló törvény. A következőkben nézzük meg milyen előnyökkel és hátrányokkal jár mindez a magyar (digitális) állampolgárokra nézve.
A digitális állam és annak polgárai
A magyar állampolgárság témakörét érintő törvény került elfogadásra tavaly decemberben: ez a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény, melynek jelentős része idén július 1-jén illetve szeptember 1-jén lép majd hatályba, míg Ötödik része 2025. június 1-jén.
A törvénynek az a célja, hogy megalkossa a digitális állampolgárság fogalmát. Amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy a digitális térben felhasználóbarát módon intézhessék ügyeiket és vehessenek igénybe szolgáltatásokat. Habár a törvény nem határozza meg pontosan a digitális állampolgár kifejezést, a digitális állampolgárságot igen. Azt a jogot jelenti, hogy az állampolgárok digitálisan intézhetnek ügyeket és vehetnek igénybe szolgáltatásokat.
A digitális állampolgárok egy matematikai módszerrel létrehozott számsor alapján kapnak azonosítót – ami nem utal ugyan közvetlenül személyes adatokra – de egyedi és tartós azonosítóként funkcionál a digitális térben az egyértelmű azonosítás érdekében.
A törvény emellett meghatározza a felhasználói profil fogalmát is. Ez egy digitális fiókot jelent, amely szükséges a digitális térbeli aktivitáshoz. Tartalmazza a digitális állampolgár azonosítója alapján hitelesített adatokat, valamint a digitális állampolgár által tett nyilatkozatokat. Az adatok pedig egy állami nyilvántartásban összpontosulnak.
Digitális szolgáltatás nyújtására kötelezettek
Főszabályként egyes állami szervek, helyi önkormányzatok, bíróságok, közjegyzők kötelesek digitális szolgáltatások nyújtására. Emellé azonban bejönnek a közműszolgáltatók, a bankok és a posta, de a listán szerepelnek a biztosítók is, illetve önként is nyújtható digitális szolgáltatás. Ehhez meg kell felelni néhány törvényi követelménynek, és engedéllyel illetve audit lefolytatása után lehet csak végezni.
Digitális állampolgárság szolgáltatások
Az ún. digitális állampolgárság szolgáltatásokon belül többfajta szolgáltatást is részletez a törvény. A keretszolgáltatások között szerepel az eAzonosítás, az eAláírás, az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés.
Az új rendszerben kétféle ügyintézési típus lesz: az egyik az életesemény-alapú, a másik pedig az e-Papír. Utóbbit teljes körűen megújítják.
2024-ben az igazolványaink és 1-2 ügyintézés beköltözik a mobiltelefonunkba, valamint lesz minősített elektronikus aláírása mindenkinek.
– mondta Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettese.
Idén érkezik az új digitális személyi adattárca, amely egy alkalmazásban nyújt lehetőséget adatok, dokumentumok és akár pénz tárolására is. Az egyedi azonosítónak köszönhetően mindenkinek hiteles elektronikus aláírása lesz, köztartozásokat lehet fizetni, sőt akár egy banki hitelkérelmet is el lehet vele intézni. Idén szeptembertől a rendőr az applikáció segítségével is tud majd akár igazoltatni. 2025 nyarától az új digitális személyi adattárcát pedig több mint 200 szervezetnél (pl. bankoknál, biztosítóknál) lehet majd használni digitális személyazonosításra is. 2026-ra azt tervezik, hogy hárommillió felhasználója lesz az alkalmazásnak.
Fontos kiemelni, hogy amint az a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) honlapján is olvasható az elektronikus fizetéssel teljesen integrálttá válik az állampolgári szolgáltatás, amellyel nem csak az állammal folytatott fizetési tranzakciókat lehet indítani.
Jelentős lépés lesz emellett a piaci szereplők bevonása, a DÁP appon keresztüli fizetés akár közigazgatási, akár egyéb tranzakciók esetén. Azzal, hogy a DÁP azonosító külső szolgáltatásokba is integrálható lesz, nem kell jelszavak tucatjait megjegyezni, hanem a DÁP-os azonosítást lehet belépésre használni.
– tette hozzá Both.
Adatvédelmi aggályok
Az adatfeldolgozás ugyan növeli a közigazgatás hatékonyságát, viszont az eredeti összefüggésekből kiragadott adatokból összeáll egy személyiségprofil, ami különösen sérti a személyiségi jogokat és az emberi méltóságot. Kiszolgáltatja a felhasználókat, átvilágíthatóvá teszi a magánszférájukat, egyenlőtlen kommunikációs helyzetet teremt, amelyben az érintett nem tudja, hogy az adatfeldolgozó mit tud róla.
Az adatvédelem bástyáját képező információs önrendelkezési jog egyik legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség elve, amely biztosítja, hogy személyes adatokat kezelni csak pontosan definiált, jogszerű célból lehessen. A probléma mibenléte abban áll, hogy a szolgáltató nem kizárólag állami szervezeteknek fog adatokat továbbítani, hanem – ügyintézéshez kötötten – egyes piaci szereplőknek is, például bankoknak, biztosítóknak, közszolgáltatóknak. Jelenleg egyeztetnek a Magyar Bankszövetséggel a pénzintézetek számára akár az ügyfél hozzájárulása nélkül is biztosított adathozzáférésről.
A digitális forint bevezetésével és az applikációba integrálásával pedig voila: máris kész a 21. századi Digitális Állam, ahonnan nem biztos, hogy olyan könnyű lesz az opt-out.