IBM Q: Az IBM kvantumszámítógépe jelenti a blokkláncok végét?
A blokklánc technológiára sok titulust lehet ráakasztani, és tán az egyik legillőbb, hogy izgalmas. Így gondolják a mamutcégek, mint az Amazon, Facebook, Bank of America és például az Alibaba is. Ahogy szépen lassan elmúlik a 2017. végi blokklánc és kriptovaluta felhajtás, a vállalatok és a fejlesztők úgy kezdenek a gyakorlati felhasználási területei felé fordulni.
A közösség szenvedélyesen ismétli a blokklánc technológia előnyeit: megmásíthatatlan, decentralizált hálózat, a digitális tulajdonjog új formája. Viszont a technológiát már most olyan szektoron kívüli veszélyek fenyegetik, melyekre tíz évvel ezelőtt még gondolni se lehetett. Ez pedig a hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülő kvantumszámítógépek.
A többség abban a hiszemben él, hogy a blokkláncokat nem lehet meghekkelni – legalábbis a jelenlegi technológiai fejlettségi szintünkön. A hack állítólagos lehetetlenségét a hálózatok decentralizált természete, az alkalmazott titkosítási módszerek és a közösségi konszenzus mechanizmus biztosítja – azaz, a legtöbb blokkláncon többségi jóváhagyásra van szükség a tranzakciók hitelesítéséhez.
A technológiába vetett hit egyáltalán nem alaptalan. Több ezer cikken kellene végigmenni, hogy olyan valid bejegyzéseket találjunk, melyek blokklánc támadásról vagy egy hálózaton történt uralomátvételről szólnak (különösen akkor, ha az 51%-os támadásokat figyelmen kívül hagyjuk). Van rá ugyan példa, de a folyamat korántsem egyszerű. Egy angol cikk szerint a Bitcoin blokkláncának meghekkelése olyan, mint nyerni a lottón 9 egymást követő alkalommal. Az IBM Q System One debütálásával viszont ez alapjaiban változtathat a helyzeten.
A Q az angol qubit szót jelöli, mely a kvantum információ alapegysége.
„Az állítás, hogy az igazi blokkláncok támadhatatlanok, azaz pontosabban a hack-rezisztencia elutasítja azt az állítást, hogy összetett rendszerek összetett módon buknak el,” áll egy friss a blokkláncokra leselkedő kvantumveszélyt taglaló Forbes cikkben. Ezek után Moore-törvényét kezdi el részletezni, mely szerint a chipeken található tranzisztorok száma kétévente megduplázódik mialatt a költségek feleződnek. Moore-törvénye alapján az IBM rendszerei már most megelőzik az idejüket. Mialatt a blokkláncoknak nem kell azonnali veszélyre tekinteni, de a jövőben gyorsan változhat:
Akármilyen kihasználása az igazi blokkláncoknak vagy egy nagyszabású lopás kvantumszámításon alapulna annak ellenére, hogy az IBM bejelentette, erre csak nemzeti szintű szereplők vagy nagyon elkötelezett vállalatok lennének képesek, ahol bőségesen áll rendelkezése anyagi erőforrás és fizikai tér.
Párhuzamos fejlődés
Az IBM által bejelentett kereskedelmi forgalomba kerülő IBM Q nem tökéletes, de az idő előrehaladtával javulni fog. Az első számítógépek megjelenésekor a hardverek akkorák voltak mint egy kisebb ház. Ahogy a kvantumtechnológia elkezd terjedni a mainstream gazdaságban, az ártó szándékú szereplők mindent meg fognak tenni, hogy a javukra fordítsák a blokkláncokat. „Amikor bekövetkezik,” áll a Forbes cikkében, „ami akár már 2020 körül megtörténhet, a valós blokklánc projektek és a még legkomolyabban felkészült digitális eszközkezelők is egy eddig elképzelhetetlen veszélyhelyzetben találhatják magukat.”
Sokunk számára evidens volt, hogy az 51%-os támadások elképzelhetetlenek, és mégis, jó pár alkalommal írtunk ilyen esetekről – a legfrissebb Ethereum Classic támadás során több százezer dollár értékű ETC-t lovasítottak meg. A kvantumszámítógépek a hasonló támadások kivitelezésében az aktuális hack-ekkel szemben valós szintlépést jelentenének károkozásban. Jelenleg ugyan minimális esélye, de a kvantumtechnológia fejlődésével egyik-napról a másikra, akár a Bitcoin blokklánca is sakkban lesz tartható.
Ezzel szemben a blokkláncok terén sem áll meg a fejlődés. Az IBM közben szintén a saját blokklánc alapú technológiáit fejleszti és az elosztott főkönyvi jártasságát a kvantumtechnológia területén is kamatoztatni tudja, és fordítva.
A DLT technológiákat leghatékonyabban más alkalmazott tudományokkal közösen érdemes használni. A Forbes cikk a blokkláncokat a felhő alapú számítástechnikához hasonlítja, ami ugyan kockázatos, de nagyon is hatékony. A blokklánc a mai adattárolási megoldásokkal szemben sokkal biztonságosabb:
Ezek a hagyományos rendszerek könnyen becsődölnek az alacsony költségű magas hatású közösségi manipulálás, adathalászat és célzott átverések, a kiberzsarolások és az amúgy amatőr felépítésű ransomware támadások révén, melyeknél nincs szükség milliókra, szemben a kvantumszámításokkal. Tehát, annak ellenére, hogy az IBM lenyűgöző fejlődést ért el a kvantum számítástechnika terén, a blokklánc támogatóknak és a digitális változás vezetőinek egyelőre nem kell aggódniuk.