Egy IBM kutatás szerint a bitcoin PoW-jét még hatékonyabbá lehet tenni
A proof-of-work (PoW) vagy munkabizonyíték, vagyis az a konszenzusos mechanizmus, amelyen keresztül a bitcoin és más kriptovaluták blokklánca működik, sokak szerint igen energiaigényes. A legtöbben azzal érvelnek ez ellen a technika ellen, hogy a seregnyi specializált számítógép, amely mind egy véletlenszerű matematikai problémát igyekszik megoldani, akár egy kisebb ország áramigényét is képes felhasználni (ez persze nem teljesen igaz figyelembe véve hogy egy globális pénzügyi rendszert tartanak fenn).
Az IBM Research tudósai azonban azt állítják, megtalálták, hogyan lehetne növelni a blokklánc-architektúrák energiahatékonyságát. Szerdai bejelentésük szerint felfedezésük lényege, hogy a PoW-t okos eszközökre alkalmaznák, a csatlakoztatott eszközökön pedig blokklánc csomópontokat futtatnának. A probléma abban rejlik, hogy az okos eszközök komputációs kapacitása és energiaforrása nagyban eltér a bányászgépekétől, hiszen a zsebméretű hőmérsékletszenzoroktól az internethez csatlakozott autók is ebbe a kategóriába tartoznak. Ezek az eszközök pedig természetesen nem képesek összetett PoW problémák megoldására, ezért szeretnék az IBM kutatói energia hatékonyabbá tenni a PoW-t.
Az általuk javasolt megoldás arra a tényre alapszik, hogy egy hálózat nem minden csomópontja vesz részt a bányászatban. Szimulált blokklánc-környezetben az IBM kutatói a csomókat kisebb csoportokra osztották, amelyek az algoritmus döntése alapján kaptak bányászati feladatot vagy sem az energiahasználati és biztonsági szintjüktől függően, ezzel pedig energiát spóroltak meg.
Dr. Emanuele Ragnoli, az IBM Research műszaki vezetője kifejtette, hogy céljuk ezzel egyfajta „rétegelt ökoszisztéma” létrehozása, amelyben minden klasztercsomónak megvan a maga kapacitása szerinti feladata.
Gépgazdaság
Az IBM-en belül végzett kutatás egy tágabb jövőbeni cél, a gép-gép gazdaság kialakításának része, amelyben az eszközöknek saját blokklánc pénztárcájuk lenne és egymással kereskednének (ahol például egy önvezető autó egy másik gépnek útdíjat fizetne). De az, hogy a blokklánc technológiát integráljuk az okos eszközökbe, még nagyon messze van, mondta el Ragnoli. Kísérleti jelleggel azt is kipróbálták, hogyan működne a gép-gép ökoszisztéma gyári környezetben, amely jelentősen növelné a termelés hatékonyságát, ugyanis a jelen helyzetben sok termék előállításához különböző gyárak összehangolt működése szükséges.
Mesterséges intelligencia és blokklánc
Az IBM Research kutatása azért is érdekes, mert azt állítja, hogy a blokkláncot kombinálni lehet a mesterséges intelligencia fekete dobozával, amely lehetővé tenné a gépeknek, hogy algoritmusokat tanuljanak meg és a blokkláncok formáját az energiakészlethez igazítsák, mindezt a biztonság megsértése nélkül. Ez pedig, szükségtelen ragozni, egy egész új tervezési teret nyitna meg, ahol a csatlakoztatott okos eszközök kapacitását a mesterséges intelligencia mérné fel.
Az pedig, ha a PoW szervezettebbé válik, kihatással lehet a magára a kriptovalutákra, és azokon keresztül a kereskedelmi rendszerekre is.