Hogyan vezetett a kapzsiság és a hozzá nem értés egy 4,5 milliárd dolláros átveréshez?
Argentína elnöke, Javier Milei egy olyan botrány középpontjába került, amely egy teljesen megalapozatlan token, a $LIBRA elképesztő felemelkedéséhez és bukásához vezetett. A történet, amely először ígéretes befektetésnek tűnt, végül egy klasszikus „rugpull” csalásként vált hírhedtté. De vajon Milei tényleg csak áldozata lett ennek a helyzetnek, vagy a saját politikai és gazdasági hozzá nem értése vezetett a botrányhoz?
Egyetlen tweet, milliárdok mozgásban
Február 14-én, Valentin-napon pontosan 17:00-kor Javier Milei egy Twitter-posztot tett közzé 3,8 millió követőjének, amelyben egy „privát projektre” hívta fel a figyelmet. A projekt állítólag az argentin gazdaság növekedését segítette volna, és a kisvállalkozások támogatását célozta. A bejegyzés tartalmazott egy hivatkozást a projektre, egy token pénznemjelzést és egy Solana okosszerződés címet – az üzenet egyértelmű volt: vegyétek a $LIBRA tokent. A Milei-t követő tömegek nem is tétováztak. Az árfolyam 30 perc alatt 4,56 milliárd dolláros piaci kapitalizációt ért el, de az eufória nem tartott sokáig. Ugyanezen az estén 22:38-kor Milei törölte az eredeti bejegyzést és azt állította, hogy nincs kapcsolata a projekttel, és miután jobban utánajárt a részleteknek, úgy döntött, hogy nem támogatja tovább. A token azonban ekkorra már 97%-ot vesztett értékéből.
Libra árgrafikon. Forrás: Dexscreener
Kik kaszáltak a botrányon?
Miközben a hétköznapi befektetők pénzt veszítettek, néhány bennfentes elképesztő profitra tett szert. A Lookonchain elemzése szerint nyolc pénztárca, amely kapcsolatban állt a LIBRA csapattal, rögtön az árfolyam csúcsán 107 millió dollárt vont ki a likviditási alapból, mielőtt a token értéke zuhanásba kezdett. További 12 bennfentes tárca pedig előre programozott botokkal pontosan Milei tweetjének pillanatában vásárolta fel a tokeneket, majd percekkel később többszörös nyereséggel kiszálltak. A csalás egyik legnagyobb nyertese egy olyan pénztárca volt, amely 1 millió dollár értékben vásárolt $LIBRA-t 0,38 dolláron, majd amikor az árfolyam az egekbe szökött, 8 millió dolláros nyereséggel szállt ki.
Mémérme vagy sima csalás?
A kriptovilágban nem ritka, hogy az emberek „vicc-tokeneket”, azaz mémérméket vásárolnak, amelyek árfolyama gyakran teljesen spekulatív alapokon mozog. A különbség az, hogy itt a LIBRA-t nem viccnek szánták, hanem egy hivatalosan támogatott gazdaságfejlesztési projektként adták el. A csalás veszteségei több millió dollárra rúgnak, és sokan úgy gondolják, hogy csak a vakmerő, spekulatív kriptobefektetők jártak pórul, akik tisztában voltak a magas kockázattal. Ez azonban téves következtetés. A legnagyobb áldozatok átlagos argentin állampolgárok voltak, akik hittek Milei libertárius gazdasági elképzeléseiben és abban, hogy a kriptoeszközök segíthetik az ország fejlődését. Ehelyett azt tapasztalták, hogy bennfentesek az ő pénzükön gazdagodtak meg.
Kapcsolódó tartalom: Szép kompenzáció kapott az egyik legnagyobb LIBRA bálna a vesztesége miatt
Politikai következmények és gazdasági pánik
A botrány gyorsan politikai ügy lett:
– Az ellenzéki politikusok azonnal követelték Milei felelősségre vonását.
– Az argentin tőzsde – a Merval index – több mint 5%-ot zuhant a hétfői nyitáskor, ahogy a befektetők reagáltak a botrányra.
– A korábbi elnök, Cristina Fernández nyilvánosan azzal vádolta Mileit, hogy egy Ponzi-sémát támogatott, és azt is felvetette, hogy az ügyet ügyészségi vizsgálat alá kellene vonni.
Mindez óriási csapást mért az egyébként is törékeny argentin gazdaságra.
Miért éppen ezt a projektet támogatta Milei?
Argentína régóta a kriptovaluta-ipar egyik meghatározó szereplője Dél-Amerikában, számos sikeres blokklánc-céggel, mint például Zeppelin, Decentraland, Ripio, Lemon és Belo. Ezek a vállalatok már bizonyították szakértelmüket és stabil alapokkal rendelkeznek. Éppen ezért különösen érthetetlen, hogy Milei miért nem ezekkel a hiteles és tapasztalt szereplőkkel működött együtt, hanem egy olyan ismeretlen csapattal, amelynek semmilyen bizonyított múltja nem volt a kriptovilágban.
Kik álltak a LIBRA mögött?
A csalás mögött két cég állt:
1. KIP Protocol – Egy mesterséges intelligenciára épülő digitális tulajdonjog-kezelő vállalat, amelynek semmilyen korábbi kapcsolata nem volt a kriptovalutákkal.
2. Kelsier Ventures – Egy 2021-ben alapított kockázati tőkealap, amelynek vezetői, Hayden és Gideon Davis, ismeretlenek voltak a kriptoiparban.
Ez a két vállalat valahogyan mégis eljutott Milei belső köréhez, és több fontos találkozót tartottak a legközelebbi tanácsadóival:
– Mauricio Novelli – régi bizalmasa és gazdasági tanácsadója,
– Demian Reidel – a tanácsadói testület elnöke,
– Karina Milei – az elnök testvére és hivatalos titkára.
Úgy tűnik, hogy ezek a kapcsolatok biztosították számukra a lehetőséget, hogy Milei támogatását megszerezzék a LIBRA projekt számára.
Hogyan tovább?
Milei próbálja elhatárolni magát a botránytól, és vizsgálatot indított az ügyben, de nehezen tudja lemosni magáról a felelősséget. A botrány egyik legfontosabb tanulsága, hogy a politikai támogatás óriási hatással lehet egy kriptoeszközre – jó és rossz értelemben egyaránt. Milei egyetlen tweetjével milliárdokat mozdított meg, de végül több tízezer befektető számára okozott veszteséget.