Hódítanak az AI szexrobotok – szükséges-e a szabályozásuk?
Spike Jonze 2013-as „A nő” című filmje prófétai módon ábrázolta a mesterséges intelligenciát, amely elmosódottá teszi a határt a technológia és az emberi intimitás között. Ahogy az AI szexrobotok egyre elterjedtebbé válnak a valóságban is, a kutatók aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolhatják ezek az eszközök a jövőt és az emberi szexualitás etikáját.
A főszereplő, Theodore érzelmi kötődést alakít ki egy mesterséges intelligencia operációs rendszerrel. Az ember és a gép a szerelem és a magány témáit kezdik feltárni, és ami még fontosabb: áthidalhatja-e az emberi kapcsolat a technológiai szakadékot? Ez a filmes feltárás az AI és az ember közötti kapcsolatok témájában különösen relevánssá vált, ahogy az AI szexrobot-ipar formát ölt.
Ember-gépi kapcsolat vagy technológiai illúzió?
Egy nemrégiben a The Conversationben megjelent cikkében a Sydney-i Egyetem munkatársa, Raffaele Ciriello azt írja, hogy a kibontakozó AI szexrobot-ipar forradalmasíthatja az emberi intimitást; ezzel együtt komoly kockázatok is társulnak ehhez az újfajta „szerelemhez.”
Virtuális társak és emberi interakciókat utánzó fizikai robotok már léteznek. Az olyan cégek, mint a Replika, már kihasználták ezt a trendet, és testre szabható digitális partnereket kínálnak a felhasználóknak. A Replika, amely állítása szerint 30 millió felhasználóval rendelkezik, lehetőséget ad az egyéneknek, hogy az igényeikhez igazított AI társakat hozzanak létre, akik intim beszélgetésekben és szerepjátékokban vesznek részt.
A „digiszexualitás” növekedése azt tükrözi, hogy egyre nagyobb az igény az AI-alapú kapcsolatok iránt, és Ciriello aggódik az emberi romantika és kapcsolatok jövőjéért.
„Az AI-alapú kapcsolatok elérhetősége valószínűleg többféle etikailag kétes viselkedést fog szülni olyan felhasználók részéről, akiknek nem kell szembenézniük a valós következményekkel” – írja.
Az egyik jelentős probléma, hogy a felhasználók képesek manipulálni AI partnereiket anélkül, hogy valós következményekkel kellene szembenézniük. Nem tetszik, amit a digitális partnered mond egy érzékeny témával kapcsolatban? Nem kell belemenni egy nehéz, de fejlődést segítő beszélgetésbe – csak kapcsold ki.
Ez a hatalmi dinamika etikailag megkérdőjelezhető viselkedésekhez vezethet, például nem kívánt tulajdonságok deaktiválásához vagy speciális vágyak kielégítéséhez, amelyekért fizetni lehet. Nem tetszik, hogy az AI partnered panaszkodik, hogy túl sokat dolgozol? Csak fizess, hogy eltávolítsák ezt a tulajdonságot, vagy akár törölheted is őket teljesen, és kezdhetsz egy újjal. Emellett a társadalmi normák és törvények gyakran nem vonatkoznak az AI-val való interakciókra. A hús-vér partner fenyegetése bűncselekmény a legtöbb országban. Az AI szexrobot fenyegetése azonban nem az. A káros, erőszakos és szexuális viselkedések AI-interakciók révén történő normalizálása nemcsak a társadalmi értékekre, hanem arra is veszélyt jelenthet, hogy az emberek hogyan bánnak egymással „valós” kapcsolatokban.
Ciriello rámutat: már láthatjuk, hogyan változtatta meg a technológia az emberi randizási szokásokat a Tinderhez hasonló alkalmazások révén. A dopamint kiváltó „húzás”, és az az érzés, mintha csak egy randevút vagy partnert „vásárolnánk”, határozottan megváltoztatta az emberek kapcsolatteremtési módját. Ez átalakította az agyunk működését. Nincs ok azt hinni, hogy az AI szexrobotok nem gyakorolnak hasonló pszichológiai és élettani hatást.
Továbbá, az iparágban rejlő lehetőségek a sebezhetőségek kihasználására és a felhasználói viselkedés manipulálására tovább bonyolítják annak etikai hátterét.
Kiberbiztonsági kockázatok – a hackelés és adatgyűjtés veszélyei az AI szexrobotokkal kapcsolatban
A mesterséges intelligencia szexrobotok terén elért technológiai fejlődés túlmutat a virtuális társakon. Az olyan cégek, mint a Kindroid, több virtuális partnerrel való egyidejű hangbeszélgetést kínálnak, míg a szexbaba gyártók interaktív robotokat kínálnak testre szabható funkciókkal, például mozgással, fűtéssel és AI-alapú válaszadással. A fejlett gépi tanulási képességek integrációja lehetővé teszi, hogy ezek a robotok bizalmat és intimitást építsenek ki a felhasználókkal. Elképzelhető, hogy a profitnövelés érdekében ezek a vállalatok reklámfelületeket kezdenek eladni, így a digitális partnerek véletlenszerű márkaneveket csempészhetnek a beszélgetésekbe, vagy még rosszabb, érzelmi vagy viselkedési manipulációval próbálhatják befolyásolni a felhasználó politikai vagy ideológiai nézeteit.
Mindehhez pedig az LLM integráció internetkapcsolatot igényel. Képzeljük el a kiberbiztonsági kockázatokat, amikor az internetre csatlakozó szexuális játékszerek és robotok hackerek célpontjává válnak, és a kiberbűnözők illetéktelen adatgyűjtésbe kezdenek. Nemcsak a hitelkártyaszámod jelenik meg a dark weben, hanem az is, hogy milyen szexuális preferenciáid vannak.
Az AI szexrobot-ipar gyors terjedése rámutat a szabályozási felügyelet szükségességére. „A szex és a technológia mindig együtt fejlődtek” – írja Ciriello. „Ahogy a prostitúció az ősi szakmának számít, úgy a pornóoldalak az internet legrégebbi részei közé tartoznak. Azonban a szexrobotok disztópikus potenciálja arra, hogy a legintimebb terünket tömegesen, vállalati ellenőrzéssel pénzzé tegyék, példa nélküli.”
Ahogy a magány egyre inkább elterjed a modern társadalomban, valószínűleg növekedni fog az igény az AI-alapú társaságra. Világos határok nélkül a megfelelő felhasználási módok tekintetében, a vállalatok valószínűleg továbbra is kihasználják ezt az igényt a profit érdekében. Szabályozási intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az AI rendszerek tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és etikai elveket, miközben kezelik az erős AI modellekhez kapcsolódó potenciális kockázatokat.
A szabályozás szükségessége és etikai kérdések
Az igazság az, hogy a nagy tech cégek sosem voltak jók az önszabályozásban. Az Instagram és a Facebook a gyermekek szexuális kizsákmányolását célzó tartalmak melegágyai. Az olyan mesterséges intelligencia vállalatok, mint a Chat-GPT, szerzői jogi törvénysértések miatt kaptak kritikát, a YouTube pedig nagy szerepet játszott a COVID-19 dezinformáció terjesztésében és a fehér felsőbbrendűség narratíváinak népszerűsítésében.
„Úgy kellene kezelni a szexrobotok használatát, mint más potenciálisan problémás viselkedéseket, például a szerencsejátékot” – magyarázza Ciriello, és rámutat, hogy ez a technológia nagy szerepet játszhat olyan káros és veszélyes szexuális viselkedések, mint az erőszak vagy a pedofília normalizálásában. Még mindig megoszlanak a vélemények arról, hogy az online pornográfia hozzájárult-e az „erőszakkultúra” terjedéséhez, így ez csak azt mutatja, hogy fogalmunk sincs az AI szexrobotok társadalmi hatásairól.
Az AI szexrobotok felhasználói mindenképpen szerepet játszanak majd abban, hogyan halad előre ez a technológia, és hogyan használják azt. Vajon van-e valami embertelen abban, hogy egy embert egy gépre cserélünk a szerelem és a vágy rendkívül emberi aktusában? Ahogy ez a technológia tovább fejlődik, mindenképpen megtudjuk. Azonban „nem valószínű, hogy a felhasználók üldözése lenne a legjobb módja a probléma kezelésének” – mondja Ciriello.
Theodore „A nő” című filmben emlékeztet arra, milyen bonyolultságok rejlenek az AI-ember kapcsolatokban, és felteszi a nagy kérdést: bízhatunk-e a nagy tech cégekben, hogy vezessenek minket e kihívások kezelésében? Az a cél kell legyen, hogy a technológia gazdagítsa emberségünket, ne csökkentse azt.
„Ahogy más problémás viselkedések esetében, ahol a probléma inkább a szolgáltatókkal van, mint a felhasználókkal, itt az ideje, hogy a szexrobot szolgáltatókat is felelősségre vonjuk” – zárja gondolatait.