Hatalmas pusztítást okoz a mindent elsöprő árvíz: Ki állja majd a károkat?
Az elmúlt időszak esőzései miatt Magyarország jelentős áradással néz szembe, amely több régióban is komoly károkat okozott. Bár az érintett folyók tetőzése várhatóan elmarad a 2013-as nagy dunai árvíz mértékétől, már most súlyos károk keletkeztek a lakóingatlanokban, ipari és mezőgazdasági területeken egyaránt. Az árterületen fekvő ingatlanok biztosítási kérdései szintén előtérbe kerültek, hiszen sok esetben a biztosítók ezekre az ingatlanokra nem vállalnak kárfizetési kötelezettséget.
A magyarországi helyzet: Kártérítések és a biztosítók szerepe
A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint az elmúlt hetekben bekövetkezett viharkárok és áradások nyomán a biztosítók már több milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki. A lakásbiztosításokhoz kapcsolódó kárigények meghaladták a 10 milliárd forintot. A Generali adatai szerint közel 2500 kárbejelentés érkezett hozzájuk. Ezek összértéke elérheti a 350 millió forintot. A Groupama is több száz millió forintos kárkifizetésre számít.
2013-as dunai árvíz biztosítónkénti közlései
Az országos helyzetet bonyolítja, hogy sok árterületen fekvő ingatlan esetében a biztosítók nem vállalnak kockázatot. Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője elmondta, hogy a biztosítók csak a szerződéses feltételek alapján tudnak kártérítést fizetni. Az árterületen lévő ingatlanok biztosítása nem egyszerű, mivel a biztosítók ezekre gyakran nem nyújtanak fedezetet. A 2013-as árvíz tapasztalataiból kiindulva a mostani árvizekkel kapcsolatos kárkifizetések rendezettek lesznek, bár a pontos károk felmérése még folyamatban van.
Kármegelőzés és kötelezettségek
Az árvízi kármegelőzés fontos része a lakossági felelősségvállalás. A biztosítók elvárják, hogy az ingatlantulajdonosok minden tőlük telhetőt megtegyenek a károk minimalizálása érdekében. Ez azt jelenti, hogy az udvaron lévő értéktárgyakat, például kerti bútorokat, a tulajdonosoknak előreláthatólag biztonságos helyen kell elhelyezniük, ha árvíz fenyegeti ingatlanjukat. Ugyanez vonatkozik az ártéri területen hagyott gépjárművekre is, amennyiben a tulajdonos CASCO-szerződéssel rendelkezik.
A biztosítók felkészültek a kárigények gyors feldolgozására, hiszen már most fokozott készültségben állnak a kárszakértők, hogy minél gyorsabban el tudják bírálni a bejelentett károkat. A kisebb, egyszerűbb károk esetében sokszor elegendő a fényképes bizonyítás, míg a nagyobb károk helyszíni vizsgálatot igényelnek.
Nemzetközi árvízkárok
Globális szinten is egyre nagyobb gondot jelentenek az árvizek. Az AON év eleji jelentése szerint 2023-ban világszerte 85 milliárd dollárnyi árvízkárt regisztráltak, ami jelentős része a 380 milliárd dolláros összesített természeti katasztrófa-kárnak. A legnagyobb árvizek között szerepelt az olaszországi Emilia-Romagna áradás, amely 10 milliárd dollárnyi kárt okozott, valamint az amerikai és kínai áradások, amelyek szintén jelentős károkat eredményeztek.
Áradások kezelése Magyarországon
Magyarországon több mint 700 település található árterületen, ahol mintegy 2 millió ember él. Ezeken a területeken a biztosítási fedezet biztosítása különösen nagy kihívás. A MABISZ adatai szerint hazánk árvízi kitettsége az egyik legmagasabb Európában, az ország területének valamivel több mint 30%-át érintik közvetlenül az árvizek.
Az árvízi biztosítási fedezet kiterjesztése egy komplex probléma, amely az állam és a biztosítók közötti együttműködést igényelné. Jelenleg a biztosítók úgy látják, hogy az ártéri ingatlanok biztosítása hosszú távon csak megfelelő elővigyázatossági intézkedések és szabályozások mellett oldható meg.
Konklúzió
Az idei árvizek jelentős anyagi károkat okoztak, és ismét rámutattak arra, hogy mennyire fontos a megfelelő biztosítási védelem az érintett területeken. A helyzet világosan mutatja, hogy a jövőben egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a biztosítási szolgáltatások fejlesztésére és a kockázatcsökkentő intézkedésekre, hogy az ilyen természeti események okozta károk hatékonyabban kezelhetők legyenek.