Haszontalan a kínai bitcoin tiltás: több mint 7.5 millió kínai kriptopénz használó
A Kínai Központi Bank egy korábbi idei jelentése szerint sikeres volt a múlt év szeptemberi kriptotőzsde tiltás, de egy friss kutatás szerint koránt sincs így.
„Az Aurora Big Data statisztikája szerint a virtuális pénz alkalmazások bevezetési aránya ez év januárja óta növekvő pályára állt mialatt a szektor bevezetési arányának növekedési rátája lényegesen lassult ez év júniusa óta.”
„Szeptemberben a virtuális pénz alkalmazások felhasználóinak száma elérte a 7.51 milliót, ami 230.84%-os emelkedés a múlt év azonos időszakához képest,” áll a tanulmányban.
A PBOC direktíva az első hónapokban sikeresnek ígérkezett mivel szeptember és december között esett a felhasználók száma még annak ellenére is, hogy közben a világ többi pontján tetőfokára hágott a kriptománia.
December óta viszont fordulni látszik a trend és azóta közel triplájára nőtt a kriptovaluta felhasználók száma Kínában.
A kutatás szerint a mobilos tárja imToken, a Huobi Pro és OKEx kriptotőzsde alkalmazások a legnépszerűbbek amit követnek a kriptovalutákkal foglalkozó híroldalak.
A Kínából érkező adatokat érdemes mindig szkeptikusan kezelni, de az adatok még ennek tükrében is örömteliek lévén jelentős fordulatot és növekedést jelentenek.
„A felhasználók földrajzi eloszlása tekintetében szeptemberre vetítve azt mutatják, a virtuális pénz alkalmazásokat használók 12.7%-a első zónás városokban [Kína legfejlettebb városai, Peking, Guangzhou, Shanghai és a többi tengerparti megapolisz] található, az új első zónás és második zónás városok felhasználói megoszlási aránya 19.8% és 19.5% ugyanezen a sorrendben.”
„A harmadik zónás városok 20.7%-át adják a teljes userszámnak, a maradék 27.3% pedig a negyedik zónás városokból származik.”
A kimutatás alapján Kína legszegényebb rétege nagyobb érdeklődést mutat a kriptovaluták iránt, bár azt is jelentheti, a szegényebb rétegek még továbbra is egy jelentős hányadát adják a társadalomnak. Azt is jelentheti, ahogy a világ többi részén, köztünk Magyarországon is, továbbra is olyan hirdetési stratégiákkal lehet konverziót elérni a kriptogazdaságon belül, melyek a gyors meggazdagodást hirdetik.
A felhasználók 52%-a ugyanakkor első és második zónás városokból származik és a Google Trends alapján különösen az Ethereum rákeresések erősek, azon belül is a Solidity-re (Ethereum okos szerződések írására használt programnyelv), bár mindezek ellenére továbbra is a bitcoin iránti érdeklődés a legmagasabb (halkan tegyük hozzá, a Google keresőmotorja le van tiltva Kínában így az adatok messze vannak attól, hogy 100%-ban hiteles képet adjanak).
A bitcoin és ethereum iránti érdeklődés növekedés kiváltó okai között szerepel pár igen fajsúlyos esemény. Egyik ilyen volt, mikor néhányan elkezdték az Ethereum és Bitcoin blokkláncát használni a Kínai Kommunista Párt által életbe léptetett szigorú cenzúra kijátszására.
Ennek ellenére vajon mi állhat 7.5 millió kínai letöltés mögött mialatt papíron a kriptovaluta kereskedelem tiltva van?
Itt már csak találgathatunk, de nagy valószínűséggel a bányászat elterjedtsége lehet a válasz. Lévén a kriptovaluta bányászat relatíve elterjedt ‘foglalkozás’ Kínában miközben állami szinten a kereskedés tiltva van, ez egy fejlett OTC peer-to-peer kereskedési közeg kialakulásához vezethetett.
Egy másik lehetséges válasz az, hogy ugyan Kína megtilthatja a kínai bankoknak a kriptovaluta kereskedelmet, de nem a külföldieknek, mint például a japán, koreai, szingapúri vagy akár a hong kongi székhelyűeknek. Azaz, egy könnyű kijátszása lehetne a tiltásnak, ha egy kínai állampolgár 50 000 dollár limitű vagyont egyszerűen csak átutal egy külföldi bankszámlára és a kriptotőzsdei aktivitását azon keresztül intézi.
Nem lennénk meglepődve, ha előbb-utóbb kiderülne, hogy koreai tőzsdék felfutása mögött voltaképp kínaiak állnak mivel ezek üstökösszerű növekedése időben egybeesik a kínai tiltással.
Az viszont tény, a dél-koreai tőzsdék is elkezdtek bekeményíteni KYC területén és a legtöbb már személyazonosításhoz köti a kereskedést. Persze ez is kijátszható koreai proxik alkalmazásával.
A tanulmány és fenti feltételezések alapján a tiltás többet ártott mint használt Kínában mivel a digitális pénzbefektetésre elrendelt tőke csak fogta magát és a környező országok kriptotőzsdéin keresztül került felhasználásra.
Sőt, a drákói szigor révén a saját nemzetük kriptogazdaságát sorvasztották el és virágoztatták fel a japán, koreai stb. tőzsdéket és vállalkozásokat.
Érdekesen India is hasonló lépéseket fontolgat. Megjegyzendő, lévén India fejlődő demokrácia, fejlett telekommunikációs és internettechnológiai szektorral, ott ilyen felülről jövő korlátozásokat még nehezebb lesz betartatni.
Az emberek bármikor dönthetnek úgy, hogy offshore viszik a tőkéjüket, VPN-t kezdenek el használni vagy csak peer-to-peer globális állampolgárokká válnak az internet segítségével. A hagyományos bankok küzdenek ugyan, de nyilvánvaló, 10 év alatt nagyot fordult a világ körülöttük is. A fejlődő országokban pedig még ennél is nagyobbat.
Használj Brave böngészőt és támogasd a működésünk.