Három kontinens, három bankcsőd. Egy újabb válság előszele?
Három különböző bank három különböző kontinensen bekövetkező bankcsődje egyesek szerint egy újabb gazdasági világválság kezdetét jelentheti.
Mielőtt azonban még megkongatnánk a vészharangokat, nem árt megvizsgálni a három bankcsőd körülményeit. A tény, hogy az utolsó világválság számos bank fizetésképtelenségét vonta maga után, még nem jelenti azt, hogy néhány bankcsőd a következő világválság kezdetét indikálja. Az ilyen összetett témák esetében nem szabad a médiára jellemző vészhírek sablonját követnünk, ezért most megpróbálunk objektív választ adni arra, hogy valóban készülőben van-e a következő világszintű gazdasági összeomlás.
Az első amerikai bankcsőd 2017 óta
Május végén a texasi Enloe State Bank végleg bezárta kapuit, megszakítva a 17 hónapos bankcsőd nélküli időszakot Amerikában. Az alábbi kimutatás talán magyarázatot adhat arra, hogy miért gondolják egyesek az Enloe csődjét egy új trend kezdetének.
Mint láthatjuk, a bankcsődök száma 2010-től csökkenő tendenciát mutatott, még a 2018-as év során egy bank sem vált fizetésképtelenné. Egyetlen bank csődje viszont kevés ahhoz a kijelentéshez, hogy az amerikai gazdaság újabb válság felé tart.
Charles Cooper, a Texas Banking főbiztosa a sajtónak azt nyilatkozta, hogy „a bank bezárása bennfentes visszaélések és a volt hivatalnokok által elkövetett csalások eredménye”.
Fontos megemlíteni, hogy az Enloe State Bank egy kisméretű bank, amely csupán 36 millió dollár értékű tőkével rendelkezett. A méreténél és a csőd körülményeiből kifolyólag valószínű, hogy az Enloe csődje egyszeri eset és nem ad okot további aggodalomra.
Az olasz Monte dei Paschi bank megmentésének esete
A világ legrégebben (1472) alapított bankjának esete teljesen más hatással lehet egy esetleges világválság kialakulására, mint az Enloe State Bank bezárásra. 2017-ben az Európai Unió 5.4 milliárd eurós államilag finanszírozott bankmegmentést hagyott jóvá, a Monte dei Paschi csődjének elkerülése érdekében. Ilyen szintű beavatkozásra Európában nem volt példa a gazdasági világválság óta. Úgy tűnik, hogy a bankok hibáit még mindig az adófizetők pénzéből próbálják kijavítani, annak ellenére, hogy már léteznek olyan Európai Uniós jogszabályok, amelyek ezt megakadályozzák. A tőkeinjekció az Európai Központi Bank határozott ellenállásának ellenére történt, ami nagyban csökkenti az EKB jelentőségét, mint az európai bankszektor szabályozó szerve. Az eset napos oldala viszont az, hogy az adófizetők pénzének minden egyes ilyen módon való felhasználása egy lépéssel közelebb hoz bennünket a kriptovaluták elterjedéséhez.
Egy bank összeomlása felhívta a figyelmet a kínai bankszektor problémáira
Több elemző szerint a következő világválság Kínából fog kiindulni. A Baoshang összeomlása alátámasztja ezeket a feltételezéseket, hiszen az eset több okból is aggasztó. Az első az, hogy a Baoshang semmi jelét sem mutatta annak, hogy pénzügyi problémái lennének. Sőt, 2017-ben a bank 600 millió dolláros profitot termelt, és a nemteljesítő hitelei 2 százalék alatt voltak. Aztán egyik napról a másikra Lehman Brotherst megszégyenítő módon összeomlott. Ennek eredményeként, a szabályozó szervek lefoglalták a Baoshanget, ami a kínai bankszektorban nem történt meg 1998 óta. A Baoshang esete az ország első feljegyzett bankok közötti fizetésképtelensége. Az eset azért jelentős, mert a Baoshang csődje óta, a kisebb bankok rendkívül nehezen kapnak kölcsönt, ami óriási veszélyt jelenthet a kínai gazdaságra, hiszen ez több kisebb bank összeomlásához is vezethet. Ennek megelőzéseként a központi bank 125 milliárd dollár értékű jüant pumpált a bankrendszerbe. Vajon ez elég lesz a kínai gazdaság további zavartalan működéséhez? Kiderül.
A fenti esetekből arra következtethetünk, hogy valami ismét készülődik a világgazdaság színterén. Mi lesz a következő dominó effektus kiváltója? Valószínűleg néhány éven belül megkapjuk a választ.