Harc az energiáért – miért is zajlik ma a háború?

A mostani háborút, mint minden 21. századi háborút, nem ideológiákért vívják. Hanem az energiáért és a természeti erőforrásokért. Mert aki a világ erőforrásait uralja, az olyan ideológiát erőltethet magára, amilyet csak akar.

Washington és London, a nyugati liberális világrend epicentruma, amely csodálatra méltónak és erényesnek tartja az Isten által teremtett nemek újradefiniálását, és helyénvalónak, hogy transzvesztitákat szabadítson ártatlan iskolás gyerekekre, igyekszik semlegesíteni Oroszország hatalmas erőforrásait, miközben a gazdasági fejlődés „nettó nulla” fenntartható fejlődési modelljét hajtja végre. Ez a gazdasági modell valójában csak egy átverés, amelynek célja, hogy elrabolja a középosztály maradékát, és még inkább leigázza őket a mesterséges intelligencia által működtetett kormányzati-vállalati irányítás alá. Ezért van szükség még több hatalmas adatközpontra.

A felügyeleti állam nem építhető ki anélkül, hogy ezek az adatközpontok ne gyűjtenék, ne dolgoznák fel és tárolnák az egyes polgárokról szóló, rendkívül személyes adatokat.

A modern technokrata állam az energián és a szén-dioxid-krediteken fog alapulni. A fiat valuták a múlté lesznek, ha ezek a globális ragadozók sikerrel járnak az egyvilági felügyeleti államra vonatkozó terveikben, ahol a mozgásszabadság távoli emlékké válik. Az ilyen irányú szabályozások hatásai a világ számos országában érezhetők lehetnek, beleértve Magyarországot is. Az egészségügyi ellátásunkat és még az étrendünket is szigorúan ellenőrizni fogja a globalista ragadozó osztály, amelynek érdekeit a Világgazdasági Fórum és más elitista szervezetek példázzák.

A globális élelmiszer- és energiaellátás feletti ellenőrzésért folyó háború megértésével könnyen belátható, hogy a NATO-Oroszország háború (a NATO közvetítésével Ukrajnával) hogyan torkolhat akár a III. világháborúba.

Moszkva néhány nappal ezelőtt „energetikai terrorizmussal” vádolta meg Ukrajnát, miután a Kreml szerint sikertelen dróntámadás történt egy fekete-tengeri gázkompresszorállomás ellen, amely az Oroszországot és Törökországot összekötő TurkStream gázvezeték részét képezi.

Az alábbi beszámoló a France 24 médiaszolgáltatótól származik.

  • A Kreml azzal vádolta Ukrajnát, hogy „energetikai terrorizmust” folytat, és veszélyt jelent Európa energiabiztonságára, miután dróntámadást kíséreltek meg egy Törökországba orosz szállítást végző fő gázvezeték egy része ellen.
  • A vád a két ország közötti, egyre súlyosbodó energiaháború közepette hangzott el, közel három évvel azután, hogy Oroszország katonai offenzívát indított.
  • Ukrajna nem kommentálta az állítólagos támadást.
  • Ukrajna január 1-jén leállította az országon keresztül harmadik országokba irányuló orosz gázszállítást, véget vetve ezzel a több évtizedes energetikai együttműködésnek, amely dollármilliárdokat hozott mindkét országnak, és így próbálta elvágni a moszkvai hadsereg bevételeit.
  • Az Egyesült Államok a múlt héten újabb szankciókat vezetett be az orosz olajszektor ellen, ami újabb csapást mért Moszkva létfontosságú szénhidrogéniparára.
  • Az orosz védelmi minisztérium hétfőn (január 13-án) közölte, hogy Ukrajna kilenc támadó drónt lőtt ki szombaton egy gázkompresszor-állomásra Gai-Kodzor faluban, Oroszország déli Fekete-tengeri partjainak közelében.
  • A helyszín a Krím félszigettel szemben van – amelyet Oroszország 2014-ben egyoldalúan annektált, és amelyet Kijev a három éve tartó háború során erősen célba vett.
  • Moszkva szerint a létesítmény a TurkStream gázvezeték része, és azzal vádolta Ukrajnát, hogy megpróbálja „elvágni az európai országok gázellátását”.

A Moscow Times a következőkről számolt be:

  • A védelmi minisztérium szerint az összes drónt lelőtték, de a lehulló törmelékektől „kisebb károkat” regisztráltak. A gázszállításokat nem érintették.
  • Az orosz állami hírügynökségek szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a támadást „az energetikai terrorizmus azon vonalának folytatásának nevezte, amelyet Kijev – tengerentúli barátai kurtításával – már hosszú ideje folytat”.
  • „Nagyon veszélyesnek” nevezte az európai fogyasztókra nézve, és közölte, hogy az orosz külügyminiszter és a Gazprom vezetője vasárnap török kollégáikkal folytatott telefonbeszélgetésük során megvitatták a történteket.
  • Moszkva erői 2022 februárja óta ismételt légicsapásokkal bombázták Ukrajna energiaszektorát, jelentős károkat és áramkimaradásokat okozva országszerte.

A nyugati bábpolitikusok azt akarják elhitetni velünk, hogy a háborút a „demokráciáért” vívják. Azt mondják, hogy Putyin egy olyan nagy diktátor, aki egész Európát el akarja foglalni. Ez képtelenség. A szovjet birodalom azért omlott össze, mert nem tudta kezelni a kelet-európai országok ellenőrzés alatt tartásának pénzügyi terheit. Oroszország nem képes meghódítani és megszállni Kelet-Európát, nemhogy egész Európát. Tehát sok nyugati vezető hazudik, és sajnos a nyugati sajtó túlzottan is szívesen ír félelkeltető cikkeket.

Érdekes módon az USA-nak és a NATO-nak a múltban nem volt gondja a diktátorokkal, amíg azok dollárban kereskedtek és követték a II. világháború utáni liberális világrend szabályait.

Jobb nem bevenni az álszent és önelégült hazugságokat, amelyek oly elterjedtek a médiában, beleértve a konzervatív média nagy részét is. Az ukrajnai háborúnak semmi köze a demokráciához. Ez a háború azért folyik, hogy a hatalmas földgáz-, olaj-, arany-, urán- és egyéb értékes természeti erőforrások feletti ellenőrzést megkaparintsák. Habár a Nyugat az úgynevezett „fosszilis tüzelőanyagok” felszámolására törekszik, és a megbízhatatlan, kevésbé hatékony és drágább szél- és napenergiára térne át, ez bizony nem fog egykönnyen menni. Ez a konfliktus tehát nem csupán a jelen gazdasági érdekekről szól, hanem hosszú távon meghatározhatja a globális energiaelosztás jövőjét.

A Kreml hétfőn azzal is vádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz olajtermelők elleni újabb szankciókkal „destabilizálja” a világ energiapiacát.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pénteken szankciókat jelentett be az orosz energiaszektor ellen, beleértve a Gazprom Neft olajipari óriásvállalatot és 180 hajót, amelyek szerinte Moszkva „árnyékflottájának” részét képezik.

A lépés mindössze néhány nappal Joe Biden amerikai elnök távozása előtt történt.

És azért kell ártatlan családoknak a fiaikat a háború küldeni, hogy egyes országok elitje zsákmányolja ki a legtöbb erőforrást. Az elitek már régen rájöttek erre, és ez még ma is tökéletesen jól működik számukra. Miközben mások küzdenek és meghalnak, ők végig jól szórakoznak és nevetve zsebelik be a hasznot.