A Merkúr 18 kilométernyi vastag gyémátréteggel rendelkezhet
A Naprendszer legkisebb és a Naphoz legközelebbi bolygó lélegzetelállító kincset rejthet magában, egy akár 18 kilométer vastag, teljes egészében gyémántból álló réteget a mag és a köpeny határán. Erre utal a Nature Communications című folyóiratban közzétett szimuláció.
A Merkúr, a Naprendszer legkisebb és a Naphoz legközelebbi bolygó egy igazi kinccsel rendelkezik. A mag és a köpeny közötti határon egy teljes egészében gyémántból álló, akár 18 kilométer vastag réteg lapul. Erről a Nature Communications című folyóiratban közzétett tanulmányban lehet olvasni, amelyet kínai és belga kutatók készítettek a Liège-i Egyetem és a Leuveni Katolikus Egyetem koordinálásával. A NASA Messenger űrszondája által 2011-ben végzett közeli megfigyelések során kiderült, hogy a Merkúr felszíne szokatlanul sötét a grafit széleskörű jelenléte miatt, ami arra utal, hogy a múltban a bolygót szénben gazdag magma óceánja borította, amely lehűlésével grafitkéreggé alakult.
Érdekes eredmények
Annak megértéséhez, hogy valóban csak a grafit lehetett-e az egyetlen anyag, amely a kristályosodási fázis során keletkezhetett, a kutatók megpróbálták laboratóriumban rekonstruálni a bolygó belső nyomását és hőmérsékleti viszonyait, a szimulációs eredményeket termodinamikai modellekkel kombinálva. A kapott adatok arra utalnak, hogy bár a magmaóceán kristályosodása során valószínűleg a grafit volt a domináns, a kristályosodás következtében a mag és a köpeny határán egy 15-18 kilométer vastag gyémántréteg alakulhatott ki. A kutatók szerint a gyémánt nagy hővezető képessége kedvezhetett a magból a köpenybe történő hőátadásnak, ami a Merkúr folyékony külső magjában hőmérsékleti rétegződéshez és a konvekció megváltozásához vezetett. Ez befolyásolhatja a mágneses mező kialakulását, amely szokatlanul erős egy ilyen kis bolygóhoz képest.