Az AI miatt már gondolataink sincsenek biztonságban
A kriptovaluta közösség tagjai gyakran dicsekednek azzal, hogy nem írják fel papírra a tárcájuk helyreállításához szükséges 12 szavas szósort. Hagyományos értelemben ugyanis ez az egyik legjobb módja annak, hogy megvédjék digitális eszközeiket. Az AI-nak köszönhetően azonban többé már gondolataink sincsenek biztonságban.
A bűnözők ugyanis a mesterséges intelligencián alapuló, gondolatolvasó technológiákat számos, nem túl barátságos célra használhatják, például kémkedésre vagy éppen zsarolásra. Ez lényegében annyit jelent, hogy a hackerek potenciálisan akár egy személy elméjében tárolt érzékeny információkhoz is hozzáférhetnek. Mindezt több tanulmány eredménye is alátámasztotta, amelyek bebizonyították, hogy az AI már képes jelszavakat és más érzékeny információkat is ellopni az emberek fejéből.
Gondolatolvasó technológiával támadhatnak
Az Alabamai Egyetem egyik kísérletében BCI-headsetek segítségével találták ki az alanyok által begépelt véletlenszerű PIN-kódokat és jelszavakat. A Washingtoni Egyetem egy másik tanulmányában a kutatók a távoli adatgyűjtésre összpontosítottak. Egy játék képernyőjének sarkában üzeneteket használtak, és elektroenkefalográfiát (EEG) alkalmaztak a válaszok elemzésére. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy az EEG-vel, amely rögzíti az idegsejtek elektromos aktivitását, számos személyes információ kinyerhető az alanyok gondolataiból. Ugyanezen technológiát használva a hackerek képesek lennének ellopni a jelszavakat, amikor az egyének beírják kódjaikat vagy gondolkodnak azon. Így még adathalászatra és rosszindulatú szoftverek használatára sem lenne szükség.
Kapcsolódó: A mesterséges intelligencia segítségével figyelik az embereket az Olimpián
A gondolatolvasó technológia tehát képes lehet megfejteni a jelszót alkotó karaktersorozatot azáltal, hogy az egyén tudatalatti gondolataiba hatol, és figyeli az agy reakcióját a jelszó létrehozásával kapcsolatos ingerekre. Ezáltal pedig a mesterséges intelligencia képes lehet megtanulni, hogy az agy egyes régióit betűkkel társítsa.
Mindezek után arra a következtetésre jutunk, hogy már a titkosítás és a kétfaktoros hitelesítés is feleslegessé válhat. A bitcoin-tulajdonosoknak tehát minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk állományuk védelmére. A jövőben a biometrikus hitelesítés, például az ujjlenyomat- és az arcfelismerés valamelyest biztonságosabb megoldást kínálhat, tekintettel arra, hogy ezek fizikai jellemzőkön alapszanak.