Garantált rekt: TikTokról szerzik a befektetési tippeket a fiatal dél-koreaiak
Egyre több kriptovaluták iránt érdeklődő dél-koreai fiatal hagyja el a YouTube-ot és vált TikTokra, hogy inkább ott nézzen a digitális érmékkel kapcsolatos tartalmakat. Az ázsiai ország fiatal felnőttjei az utóbbi években jövedelmük egy egyre jelentősebb részét különböző részvényekbe és kriptovalutákba fektetik, részben az egyetemi évek alatt elsajátított pénzügyi ismereteikre és a hagyományos híroldalakon elérhető gazdasági hírekre alapozva, de sajnos egyre nagyobb mértékben online felületeken elérhető néhány tízmásodperces videókban megfogalmazott „befektetési tanácsok” alapján is.
Egy a Chosun vezető dél-koreai hírportálnak nyilatkozó 21 éves fiatal, egyenesen azt mondta, hogy ő kizárólag pár TikTokra feltöltött videó alapján döntötte el, hogy mibe fekteti élete első fizetését. Szavaival élve, ezzel semmi probléma nincsen, hiszen „napjainkban nagyon sokan a TikTokról tájékozódnak pénzügyi és befektetési témakörökben”.
Aki esetleg nem ismerné, a TikTok egy Kínából induló, de mára az egész világon népszerű okostelefonos videómegosztó alkalmazás, amelyen a felhasználók maximum 60 másodperces rövid videókat oszthatnak meg, nem csupán az ismerőseikkel, hanem bárkivel az egész világon, aki rákattint. A felhasználók túlnyomó többsége 25 év alatti, a vezető tartalmak pedig jellemzően vicces videók, állatos videók, autós videók, táncolós és egyéb úgynevezett „kihívás” videók, de egyre gyakrabban különböző „befektetési tanácsadások” is.
Egy a Cryptonews.com riportjában megszólaltatott dél-koreai IT újságíró, Janet Cho szerint a jelenség sajnos kifejezetten veszélyes is lehet. Véleményre szerint természetesen valóban vannak a TikTokon olyan tartalomgyártók, akik jellemzően teljesen alapvető, de hiteles befektetési tanácsokat adnak, azonban számtalan figyelemhajhász és csaló is akad a platformon, akiket nem feltétlenül egyszerű felismernie a témában kevésbé jártas felhasználóknak.
Van aki csak henceg, de sokan csalni jöttek
Ezen problémás tartalomgyártók között akadnak olyanok, akik szimplán csak kérkednek a jól sikerült extrém kockázatos, sokszoros tőkeáttétes kriptovaluta üzleteikkel keresett pénzükkel, amivel ugyan semmilyen csalást nem követnek el, de felelőtlen magatartásra biztatják tapasztalatlan befektetőtársaikat, akik könnyen akár évek megtakarításait is elveszthetik csupán pár nap alatt egy balul elsült hasonló üzlettel, aminek sokszor még a veszélyeivel sincsenek tisztában.
Hab a tortán, hogy ilyen kiszámíthatatlan ügyleteknél jellemzően tényleg csak a szerencse dönti el, hogy kiből lesz milliomos és ki veszti el mindenét, így sok ily módon meggazdagodott „befektető” valójában semmilyen tényleges tudással nem rendelkezik a befektetések terén.
Sok tartalomgyártóval kapcsolatban azonban erős gyanú merül fel, hogy kifejezetten pump and dump csalásokat, vagy Ponzi sémákat reklámozva próbálják átverni a gyanútlan felhasználókat a saját anyagi haszonszerzésük érdekében.
A Ponzi séma lényege, hogy a kínált befektetési lehetőség valójában nem létezik, a régebb óta bent lévő szereplők hozamait a csaló az újonnan beszálló szereplők által „befektetett” pénzből fizeti ki, kivárva a megfelelő pillanatot, hogy kellő pénzt összegyűjtve egyik napról a másikra örökre felszívódjon.
A pump and dump jellegű csalások lényege pedig, hogy bennfentesek napok vagy hetek alatt szép lassan bevásárolnak egy olcsó, viszonylag ismeretlen altcoinból, amit aztán teljes gőzzel népszerűsíteni kezdenek online platformokon, miközben túlárazott buy-orderekkel is igyekeznek mesterségesen feltornászni az árat. Amint az ár elkezd növekedni a bennfentesek szép lassan megszabadulnak a korábban töredékáron vásárolt érméiktől, majd néhány óra vagy nap leforgása után az átejtett áldozatok egy halom eszméletlen drágán vásárolt, valójában értéktelen érme birtokában találják magukat. Ezután az árfolyam további újabb néhány óra, vagy nap leforgása alatt visszazuhan az emelkedés előtti szintre a károsultak többsége pedig szinte az összes pénzét elveszti.