Célkeresztben a kriptovaluta szabályozás: a G20 kész a kriptók megregulázására
A szabályozók általában kellemesen eltötyörésznek a paragrafusaikkal függetlenül, hogy a világ melyik sarkából származnak. 10 évvel a Bitcoin születése után például az Egyesült Államokban még mindig arra törekednek, hogy egyértelmű kripto-adófizetési törvény legyen hatályban, emiatt késlelteti a SEC már több hónapja bitcoin ETF-ek jóváhagyását.
Az idei évi G20 találkozóján a világ legnagyobb országainak képviselői valószínűleg szigorúbb követelményeket fognak támasztani a pénzmosási elleni törvények és ismert az ügyfeled szabályok megfeleltetéséhez a kriptovállalkozások irányába.
Emellett a pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök, akik jelen lesznek az ülésen, állítólag extra nyomást fognak gyakorolni a pénzügyi akciócsoportra (FATF), hogy minél előbb tegyenek le az asztalra egy egységes szabályozást a kriptopénz jellegű pénzügyi bűncselekmények visszaszorítására (amit alsó hangon megjegyeznénk, messze nem olyan jelentős, mint a mainstream média beállítja). A FATF által hozott törvények nem kötelező érvényűek, csupán „ajánlások” – mégis súlyos következményekkel jár ignorálásuk.
„Mivel a FATF tagjai – 36 ország gazdasága és két regionális testület – magába foglalja a világ legnagyobb és legfontosabb pénzügyi központjait, a szabályok önkéntes alapon kötelezőek” – magyarázta Julia Morse, a Kaliforniai Egyetem Politikai Tudományi Tanszékének egyetemi tanára a CoinDesknek. „Amikor a nagy pénzügyi rendszerekkel rendelkező országok, például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság bevezetik a FATF-szabványokat, elősegítik a nemzetközi bankok és a pénzügyi cégek globális működését. Ez utólag hatással van azokra az országokra is, amelyek nem FATF tagok.”
Azok a országok, amelyek nem felelnek meg a FATF szabályoknak, egy feketelistára kerülnek, amely megakadályozza, hogy más ország üzleteljen velük.
Vegyes érzelmek
Az új szabályok látszólag pozitív fejleményeknek tűnhetnek. Végül is, a „jó fiúk” nem szeretik a pénzügyi bűncselekményeket, nemde? A kriptoközösség tagjai számára azonban ezek az új szabályozások egyben jelentenek áldást és átkot.
Marc Hochstein, a CoinDesk vezető szerkesztője egy múlt havi jelentésben kiemelte, a G20-csúcstalálkozó eredményeként létrejövő szabályok nehézkesen működnek, ha nem a kriptovaluta üzleti vállalkozások hasznát szolgálják, és egyben súlyosan csorbítják a magánélet szentségét. Hochstein aggálya, hogy a 100%-ban kriptós vállalkozásokra is az úgynevezett „utazási szabályok” fognak érvényesülni, amik jelenleg csak a bank – kriptó mezsgyén tevékenykedő cégekre (váltók, tőzsdék, brókerek) vonatkozik.
A szabály előírja, hogy „a saját felhasználóik azonosságának ellenőrzése és nyilvántartása mellett a tőzsdék és más váltók kötelesek megosztani egymással az ügyfelek adatait, ahogy a bankoknak is meg kell.”
Fundamentális eltér a kriptovállalkozások működése a bankokhoz képest
Jegyezte meg a Global Digital Finance (GDF) londoni székhelyű kereskedelmi csoport a FATF-hez intézett véleményezésében még áprilisban. A levél egyben elmagyarázza a különbségeket a tranzakciók küldésére és fogadására használt nyilvános kriptovaluta címek és az IBAN kódok (banki kódok, amelyeket tranzakciók küldésére és fogadására használnak) között is.
Sarkalatos különbség: a bitcoin címek (hash) nem rendelkeznek fogadói részletekkel szemben az IBAN-okkal
Az IBAN tranzakciót küldő vagy fogadó entitásokról szóló információ közvetlenül a kódba épül, a kriptovaluta cím ezzel szemben egy véletlenszerűen generált karakterlánc. Ezért a feladók és a címzettek adatainak összegyűjtése lehetetlen feladat a kriptós cégeknek, és az adatgyűjtési erőfeszítések könnyen kijátszhatók.
Joseph Weinberg, a Shyft Network és a Paycase Financial cég társalapítója elmondta, az utazási szabály egy fundamentálisan eltérő pénzügyi rendszeren belül jött létre.
Valójában, míg az utazási szabály értelme olyan kontextusban, ahol minden pénzügyi tranzakció közvetítőn keresztül történik, a „kriptovaluta ügyletek történhetnek közvetlen emberek, gépek, okosszerződések és bármely más végpontok között, nemcsak a váltók és egyéb pénzügyi vállalkozások között.”
Egy ilyen szabály bevezetése a középkorba száműzheti a kriptovállalkozásokat vagy elkezdenének olyan országokba migrálni, ahol nem érvényesítik szigorúan a szabályokat. Természetesen mindez a titkoscoinok és az anonim tranzakciót kínáló fejlesztések felerősödése mellett.
Lakmuszteszt
Az iparág ismerői természetesen rögvest farkast kiáltanak mondván a szabályozói lépések arról tanúskodnak, hogy a szabályozók megpróbálnak anélkül cselekedni, hogy pontosan értenék az iparág működését és szükségleteit.
Erre példa az év elején történt eset, amikor az amerikai székhelyű kriptotőzsde Kraken kijelentette, nem tervez megfelelni a New York-i főügyész BitLicence szigorú előírásainak.
Néhány hónapra rá a tőzsde sorra kezdte kapni az idézéseket a hatóságoktól, amit a tőzsdevezető Jesse Powell a szabályozói vaksággal magyaráz, akik érzéketlenek az iparág igényeit illetően.
Jesse Powell szerint az idézések növekedése hozzájárult ahhoz, hogy a Kraken kivonult New York államból és az ottani ügyfeleket nem szolgálja többé.
A Kraken esete New York állammal egyben előrejelzi, hogy mi várható a jövőben akkor, ha a szabályozók nem fordítanak komolyabb figyelmet az iparág speciális igényeire (már ha pontosan nem az a céljuk, hogy vérbe fojtsák az iparág fejlődését).
Miért most kezdtek el a szabályozók komolyan foglalkozni a kriptovaluták és vállalkozások szabályozásával?
A komoly szabályozói nyomáshoz több tényező vezetett. Állításaik szerint a kriptovaluta használat a pénzmosásban és más pénzügyi bűncselekményekben kezd egyre nagyobb teret nyerni.
„Ezek a lopások csak a felszínt képviselik” – tette hozzá a CipherTrace múlt évi jelentése. „A CipherTrace becslése szerint a digitális eszközveszteségek tényleges nagysága jóval magasabb volt.” Ugyanez a jelentés azt is megállapította, hogy 164 millió kielemzett Bitcoin tranzakcióból az amerikai kriptotőzsdékről offshore kriptotőzsdékre irányuló tranzakciók száma 21 százalékponttal nőtt.
Ez arra utalhat, hogy a kriptovaluta egyre népszerűbb opció azok számára, akiknek rejtegetnivaló pénzük van, ami egybecseng a Nyomozóújságírók Nemzetközi Konzorciumának jelentésével, mely szerint „a világ vagyonának, 8700 milliárd dollárnak a 11,5 százaléka offshore parkol.”
Kibújt a zsákbamacska, a kriptovaluta szabályozók lépéskényszerbe kerültek
Egy másik tényező a szabályozói aktivitásra a Facebook lehet. A közösségi háló a hónapokban jelentette be a stabilcoinját „GlobalCoin” néven.
Sok elemző úgy véli, hogy a projekt puszta mérete (a Facebook-nak 3,7 milliárd aktív felhasználója van) azt jelenti, hogy az Egyesült Államok szabályozói kénytelenek törődni a kriptovalutákkal. A kriptovaluta a Facebook elköteleződésével nem tekinthető többé néhány millió idealista és garázs-szerencsevadász hobbijának.
Van még tovább…
Az említett CipherTrace jelentés más faktorokat is felsorolt, ami mind a szabályozói figyelem növekedéséről tanúskodik. A Facebook és bűncselekmények megnövekedett száma mellett a cég jelentése szerint a következő évi új szabályozási hullám korábbi nagy horderejű eseményeket is számításba fog venni. Egyik ilyen a QuadrigaCX kanadai kriptotőzsde százmilliós nagyságrendű hackje/lopása/exit átverése.
De lőni fognak konkrét kriptovalutákra is a döntéshozók, különösen a titkoscoinokra, melyek fungibilitásukkal (helyettesíthetőségükkel és lenyomozhatatlanságukkal) közvetlen veszélyt jelent a dollárra és mellette gyorsan elterjedhet a bűnözői csoportok között is mint fizetőeszköz.
A kriptoiparra váró szabályozói cunami más szektorokat sem fog kímélni. „A bankszektor love-hate kapcsolata a kriptókkal újabb rendeleteket hozhat rájuk is mivel a kriptovaluta vállalkozások gyakran a hagyományos bankrendszer fizetési hálózatait és ügyfélszámláit használják tevékenységeik kivitelezésére (legyen szó ártalmatlan kriptó -> fiat váltásról vagy nagyobb értékek mozgatásáról országok és tőzsdék között). Tehát a bankok is kezdhetnek aggódhatni különösen annak fényében, hogy egyes országokban a bíróságok – helyesen – a kriptovállalkozásnak igazat adva kötelezik a bankokat, hogy kriptovállalkozásokkal is üzleti kapcsolatot alakítsanak ki.
A globális szabályozási keretrendszer kezdete?
A kriptókra nem lehet nem globálisan tekinteni. Nem ismer országhatárokat és úgy tűnik, a globális arénában a szabályozóknak is felül kell írni ósdi nemzeti keretrendszereiket. A FATF-ra bízott feladat pedig bizonyítja, a szabályozók nem veszik félvállról a kriptók jelentette kihívásokat.
Az Oszakában június 28-29-én megrendezésre kerülő G20-as konferencián potenciálisan elfogadásra kerülő kriptovaluta szabályozás, habár elsőre ügyetlen és nehézkes, lehet az első globális szabályozói erőfeszítés a szektor szabályozására.
Ha barátira sikeredik, akkor egy egészségesebb, transzparensebb és legitimebb kriptoszektort eredményezhet.