Franciaország a zavargásokra reagálva egyszerűen letiltotta az TikTokot ebben az országban
Franciaország rendkívüli állapotot vezetett be Új-Kaledóniában a tiltakozások és zavargások miatt. Ez pedig a TikTok letiltásához vezetett.
Új-Kaledónia forrong – a franciák válasza pedig túlmegy minden határon
A hatóságok a térség stabilizálására törekszenek. A francia kormánynak azért kellett meghoznia ezeket az intézkedéseket, mert a tartományi választásokon a szavazati jogok kiterjesztésével kapcsolatos vitás szavazás után zavargások robbantak ki. Azonban az intézkedés valójában csak a legújabb példa lett arra, hogy a kormány hogyan használja az internet-hozzáférés korlátozását az állampolgárok ellenőrzésének eszközeként.
Az új-kaledóniai helyi önkormányzati képviselő az újonnan kihirdetett rendkívüli állapot irányelve értelmében közbiztonsági aggályokra hivatkozva betiltotta a TikTokot. Ez az akció része volt egy szélesebb körű intézkedés sorozatnak, amely magában foglalta a biztonsági erők megnövelt hatáskörét, a fegyverek lefoglalását és a szabad mozgás korlátozását. Mindezt annak érdeklében, hogy megakadályozzák a helyzet súlyosbodását.
Gabriel Attal miniszterelnök hangsúlyozta ezeknek az intézkedéseknek a szükségességét, és kijelentette: Nem tolerálják az erőszakot. Attal kiemelte, hogy kilátásba helyezték a csapatok bevetését a kritikus infrastruktúra pontokon. Így biztosítják például a kikötők és a nemzetközi repülőterek biztonságát – amely mellesleg már le is van zárva a nemzetközi járatok előtt. A bejelentés nem sokkal a zavargásokban megsérült francia csendőr halála után következett. Vele együtt a halottak száma már négyre emelkedett, ahogy azt Gérald Darmanin belügyminiszter is megerősítette.
A Nemzetgyűlés döntése után érkezett az erőszakhullám
A France 24 szerint az erőszak azután kezdődött, hogy a francia Nemzetgyűlés jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely az új-kaledóniai tartományi választásokon a választók számának bővítését tűzte ki célul. Be szerették volna ugyanis vonni a francia szárazföldi lakosokat is a választók közé. Ez a lépés a kritikusok szerint alááshatja az őslakosok befolyását a francia pártok és politikusok javára. A reform heves viták közepette 351-153 szavazattal végül átment.
Ezek az intézkedések azért érkeztek, mert Emmanuel Macron elnök meg akarja erősíteni Franciaország stratégiai érdekeit a csendes-óceáni térségben. Ez most egy kiemelten fontos narratíva lett Franciaországban az olyan globális hatalmak versenyében, ahol Kína és az Egyesült Államok fej-fej mellett vezet. A közelmúltbeli zavargások az Új-Kaledónián belüli mélyen gyökerező feszültségeket hozták felszínre. Különösen a bennszülött kanak lakosság körében nagy az elégedetlenség, akik történelmileg már eddig is kétkedve figyelték a francia irányítási kísérleteket.
Új-Kaledónia a tengerentúli Franciaország egyik szigetcsoportja a Csendes-óceán délnyugati részén, Vanuatutól délre, Ausztráliától körülbelül 1210 km-re keletre, és 17 000 km-re Franciaországtól. A szigetvilág, a Melanézia alrégió része. Új-Kaledónia az Európai Unió egyik tengerentúli régiója, de nem része az Európai Uniónak.
Az internet leállítása a kormányok aduásza
Az elmúlt években a kormányok világszerte egyre gyakrabban fordultak az internet leállításához, mint a polgári zavargások visszaszorításának eszközéhez. Ez komoly aggodalmakat vet fel a polgári szabadságjogok megsértésével kapcsolatban. Az ismert taktika magában foglalja az internethez vagy bizonyos közösségi médiaplatformokhoz való hozzáférés korlátozását. A cél a tiltakozók közötti kommunikáció és szerveződés megzavarása.
Például a 2019–2020 során Indiában az állampolgárság módosításáról szóló törvény elleni tiltakozások ideje alatt a kormány többszöri internet lezárást rendelt el. Emberi jogi szervezetek több alkalommal bírálták ezeket az akciókat a véleménynyilvánítás szabadságának és az információhoz való jog megsértése miatt. Az esetek rávilágítanak arra, hogy az ilyen leállások hogyan szigetelhetnek el egész közösségeket és akadályozhatják meg a létfontosságú nyilvános információk terjesztését.
Irán többször is bebizonyította, hogy az internet leállítását stratégiai eszközként használja a nézeteltérések elnyomására és a polgári zavargások kezelésére. 2022-ben, Mahsa Amini halálát követő tiltakozások közepette az iráni kormány ismét az internet korlátozásához folyamodott. Korlátozták az adatsebességet és blokkolták az olyan népszerű közösségi média platformokhoz való hozzáférést, mint az Instagram és a WhatsApp. A kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy az ilyen intézkedésekre a nemzetbiztonság és a közrend fenntartása érdekében van szükség.