Forradalom a nukleáris energiában: elindult az első tóriumos folyékonysós reaktor
Nem ez az első alkalom, hogy Kína történelmet ír az energiatermelésben. Bár a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban megosztó képzetek terjengenek, az élő üzemanyagcserék a folyékony sóalapú tóriumreaktorban áttörésnek számít. A geopolitikai és környezetvédelmi jelentőséggel bíró mérföldkő fenntarthatóbb, biztonságosabb és hatékonyabb alternatívát kínál a hagyományos nukleáris erőművekkel szemben, azonban felmerül a kérdés: valóban ez lenne a jövő, vagy ez csak egy újabb veszélyes kísérlet a határok feszegetésére?
Amit tudni kell a TMSR-LF1-ről
Bár az urán-235 számít üzemanyagnak a hasadásos reaktorok számára, a ritka tórium és az urán-238 is alternatívaként szolgálhat. Ennek ellenére, ezekre csak India és Kína fektet nagy hangsúlyt, az első áttörést pedig Kína egy negyedik generációs folyékony sós reaktor használatával érte el.
Kína Gansu tartományában, egy sivatagos területen 2021-től kezdve fokozatosan elkezdték beüzemelni a Thorium Molten Salt Reactort, vagyis a TMSR-LF1-et, ami egy folyékony sóval hűtött, tóriumalapú kísérleti reaktornak számít. Az energetikai szempontból úttörő jelentőségű létesítmény potenciálisan bőséges, olcsóbb és elérhetőbb tüzelőanyagot biztosíthat Kína és a világ számára. Az alacsonyabb nyomáson üzemelő, tehát kisebb robbanásveszéllyel működő reaktor másik fontos előnye, hogy kevesebb radioaktív hulladékot termel, vagyis kiváló alternatívát nyújthat a nukleáris technológia szempontjából.
Az eredeti kutatások ugyan az 1960-as évek Amerikájáig nyúlnak vissza, ez a koncepció egészen a közelmúltig sínylődött. A TMSR-LF1 kísérleti reaktor építése 2018-ban kezdődött meg, a 2021-es első beindítást követően azonban csak 2023-ban értek el kritikus jelentőségű szintet, miután képesek voltak kiszűrni a friss szennyeződéseket. A sikeres bemutatót követően tavaly már a 10 MW-os konstrukciót is kipróbálták – szintén sikerrel.
Mivel a TMSR-nek nincs szüksége hűtővízre, tökéletesen száraz, sivatagos területeken is használható, ez pedig kifejezetten vonzó lehet a nukleáris energiatermelés szempontjából. Mivel Kína több tízezer évre elegendő tóriummal rendelkezik, ezek az alacsony karbantartást igénylő MSR-konstrukciók hamarosan a modern társadalom egészét is elláthatják akár energiával.
Társadalmi és politikai megítélés
A tudományos és energetikai kutatások körök pozitívan fogadták az új reaktor technológiáját, mivel a kínai megoldás több szempontból is előrelépést jelent a fenntartható és karbonsemleges energiaforrások terén. A klímavédelmi célok megvalósításában a tóriumreaktorok jelentős szerepet játszhatnak, mivel hozzájárulnak az üvegházhatású gázok csökkenéséhez is. A technológia modernizálása továbbá hozzájárulhat ahhoz is, hogy a közbizalom javuljon, mivel az egyre szigorodú biztonsági előírásoknak is teljes mértékben megfelel.
A kísérleti reaktor technológiájának egyik legfőbb előnye, hogy csökkenti a károsanyag-kibocsátást, ugyanakkor a folyékony sóval történő hűtés és a tórium felhasználása új típusú környezeti kockázatokat is hordozhat magában. Az egyik leggyakoribb kritika a kínai állami projekt kapcsán, hogy az esetleges műszaki hibák, vagy balesetek nehezebben kiszűrhetők, mivel a szivárgás és az új típusú radioaktív anyagok kezelése nem teljesen egyértelmű.
Szintén kérdéseket vet fel, hogy a projekt vajon mennyire átlátható, illetve milyen katonai célokat szolgálhat. A nyugati országok egyelőre tartózkodnak a tóriumreaktortól, valamint a kínai energiatermeléstől, mivel megkérdőjelezik a fenntartható fejlődést és a kontrollálhatatlan technológiai kísérleteket.
Bár a TMSR-LF1 a technológiai fejlődés lenyűgöző példája, és sokak szerint a nukleáris energia „tiszta” jövőjét képviseli, jogosak azok a kételyek is, amelyek a projekt valódi céljait és hosszú távú következményeit firtatják. A kínai kormány átláthatóság iránti közismert tartózkodása, valamint a tóriumreaktorok katonai potenciálja (például az U-233 előállítása révén) arra késztet, hogy ne csak mérnöki, hanem geopolitikai szemmel is vizsgáljuk a fejleményeket. Lehet, hogy a TMSR-LF1 nem csupán energetikai kísérlet, hanem hatalmi demonstráció is – kérdés, kinek szól, és mi lesz az ára. A technológia előnyei tehát vitathatatlanok, de éppúgy vitatható az is, hogy valóban ez-e az út, amely felé az emberiségnek haladnia kell.