A forint Európa leggyengébb devizája – meddig eshet még?
Új történelmi mélyponton a forint, az okok azonban nem változtak lényegesen az utóbbi hónapokban. Az út innét egyaránt vezethet felfelé és lefelé, de drasztikus és hirtelen változásokra nemigen érdemes számítani. Van két deviza, amelyek sokkal gyengébbek kéne legyenek.
Most, hogy ezen a héten is rekordokat döntöget az euró/forint és euró/dollár árfolyam (e sorok írásáig 429 és 442 forint körül volt a két új csúcs), rengetegen teszik fel a kérdést, meddig eshet még a forint? Meddig mehet ez így tovább? Elvileg a határ természetesen a csillagos ég, mivel a forint sok éve szabadon lebeg, értékét a piaci viszonyok alakítják ki.
Nehéz elképzelni nagyobb pesszimizmust
A gyakorlatban azonban egy egészen pesszimista szcenárió esetén sem túl valószínű, hogy a következő egy éven belül 10-20 százaléknál jobban tovább gyengüljön a forint. Mégpedig azért nem, mert a sok rossz hír és pocsék jövőkép már régen beépült, beépülhetett az árfolyamokba.
A gyenge forint okai
Ezek a forintot gyengítő tényezők pedig a mainstream sajtó és a gazdasági elemzők szerint:
- Gázválság. Az ország durván ki van szolgáltatva az oroszországi gázimportnak és a gázárnak.
- Magyarország pénzügyi helyzete (külkereskedelmi mérleg, fizetési mérleg) drasztikusan romlott, főleg az energiaárak miatt. Óriási összegeket kell devizában kifizetni, ami gyengíti a forintot és durván korlátozza az állam anyagi lehetőségeit.
- Ezeket a lyukakat a függőben levő EU-s pénzekkel is be lehetne foltozni, vagy másképpen, óriási szükség lenne ezekre az összegekre. Hogy mikor jönnek és mennyi, az azonban bizonytalan. (A kormány egyrészt mintha mindenáron meg akarna egyezni Brüsszellel, másrészt azonban változatlanul ellenségként kezeli az EU-t.)
- Az erős dollár általában sem tesz jót a feltörekvő piaci devizáknak és más kockázatos eszközöknek, így a forintnak sem.
- A magyar infláció európai viszonylatban is magas, szeptemberben elérhette az évi 20 százalékot is. (Pedig még az árküszöbök, árkorlátozások is élnek, ki tudja, meddig.)
- Inkább hosszabb távú hatás, de idén és a következő években óriásit emelkedik a magyar államadósság finanszírozásának kamatterhe. Míg pár éve még nulla körüli kamattal is ki tudtunk bocsátani forintos állampapírokat (vagy 2-3 százalékkal a lakosságnak), ma 7-13 százaléknál tartunk. (Bár ha marad a 20 százalékos infláció, a végén még lehet, hogy így is az állam jár majd jól.)
Közeleg a forinttél?
Szóval ezek miatt ilyen gyenge a forint. Nehéz egyetlen okot kiválasztani, és ezek a tényezők egymással is összefüggenek. De egy dologban megegyeznek, mégpedig abban, hogy mindezt már tudjuk, és ezért mindez már beépülhetett az árfolyamokba.
Egy olyasfajta hiperinfláció, mint ami a Második Világháború után volt, senkinek nem lehet érdeke. Nem is túl gyakori békeidőben, legalábbis Európában. (A gyenge forint növeli az inflációt, a magas infláció gyengíti a forintot, egy ördögi kör is kialakulhat.) A politikusok is kerülik, mert egy nullához tendáló értékű forint csúnya támadási felület lehetne a következő választáson. Az sem valószínű, hogy az EU bármely tagállamát szívesen látná teljes csődben.
A forint mellett egyébként lényegében minden más fiat deviza is veszít értékéből az infláción keresztül, lásd:
A devizaárfolyamok roncsderbijében egymással versenyezve zuhannak a fiat pénzek
A piac mindig meglepi az embereket
Így a forint további leértékelődése ugyan egyáltalán nem kizárt, de nagy mértékű vagy hirtelen, durva értékvesztés sem igazán valószínű. További kamatemeléssel vagy más “jegybanki eszközökkel” az MNB vélhetően közbeavatkozna ilyen esetben. Az is bekövetkezhet, hogy – például az EU-val való megegyezés hírére, vagy a magas kamatok hatására – a forint alaposan megerősödik valamikor a következő hónapokban.
Cikkünk folytatása: Lesz-e a gyenge forint törökké? Vagy argentinná?
A piac sokszor produkál olyasmit, amire a legkevésbé számítanak az emberek. Ha már mindenki azt hiszi, hogy valami felfelé fog menni, akkor nagy a valószínűsége, hogy az ellenkezője jön.
A forint a gyenge, vagy a hrivnya túl erős?
Ami meg az “Európa leggyengébb devizája” címet illeti, amit a napokban ráaggattak a forintra… Papíron az ukrán hrivnya és az orosz rubel jól tartják ugyan magukat, a látszat azonban csalóka. A háború mindkettőnél kötött devizagazdálkodást hozott, korlátozások vannak, az árfolyamok mesterségesek. Ennek feloldása durva leértékelődést hozhat.
Kapcsolódó cikkünk: Kimchi-prémium után vodka-prémium – a Binance mint hrivnya- és rubelpiac