Földi pokol Törökországban, akár 20 ezer áldozata is lehet a földrengésnek

Újabb földrengés sújtotta Törökországot, félő, hogy a katasztrófa halálos áldozatainak a száma elérheti a 20 ezret. A romok alatt lévő túlélők sikolyai töltik be a levegőt, miközben a mentőcsapatok megfeszített erőkkel dolgoznak az emberek kimentésén.

Kedden kora reggel újabb földrengés rázta meg Törökországot, miután egy nappal korábban két másik földrengés pusztított az országban és a szomszédos Szíriában, eddig több mint ötezer ember halálát okozva. Az 5,8-es erősségű rengés Törökország középső részén csapott le – közölte az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ (EMSC), miközben folytatódnak a mentési munkálatok.

A téli, fagyos vihar megnehezíti a mentési munkálatokat, miközben ezrek várják az épületek romjai alatt, hogy kiszabadítsák őket. Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy az áldozatok száma elérheti a 20 000-et.

A súlyosan érintett törökországi Hatay városában a lakosok tehetetlenül kiabálnak, miközben a romok alatt emberek sikolyai és kiáltásai töltik be a levegőt. A mentők kétségbeesetten próbálnak időben odaérni hozzájuk, és puszta kézzel ásnak. Eközben több tízezren maradtak hajléktalanok, akik autóikban alszanak, vagy ideiglenes szállást keresnek, miután a határ mindkét oldalán több ezer épület dőlt össze, és nyomorúságot hoztak egy olyan területre, amelyet már amúgy is háború, lázadás, menekültválság és a közelmúltban kitört kolerajárvány sújtott.

Az első rengést Grönlanding lehetett érezni

A szomszédos Szíriában legalább 4800 ember halt meg a földrengésben és több ezren rekedtek a romok alatt. Az amerikai földtani intézet szerint a hétfői első, 7,8-as erősségű földrengés 4:17-kor történt, mintegy 11 mérföldes mélységben.

Az első földrengés olyan erős volt, hogy egészen Grönlandig érezni lehetett, és több mint 200 utórengés követte, köztük egy 7,5-es erősségű rengés, amely hétfőn a keresési és mentési munkálatok alatt történt. Kedden egy másik, 5,6-es erősségű rengés rázta meg Törökország középső részét. Bár nem volt olyan erős, mint a hétfői két rengés, de alig több mint 2 kilométeres mélységben regisztrálták.

A szíriai kormány és a felkelők által ellenőrzött északnyugati részen működő Fehér Sisakosok mentőszolgálat adatai szerint a szíriai halálos áldozatok száma közép-európai idő szerint 9 órakor 1602 volt.

Törökországban a halálos áldozatok száma 3419-re emelkedett – közölte kedd reggel Fuat Oktay alelnök -, és további 20 534 ember megsérült. Ezzel a halottak száma összesen 5102-re emelkedett.

Oktay újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a súlyos időjárási körülmények megnehezítették a segélyek eljuttatását és a mentést. Hozzátette, hogy csak mentő- és segélyjárműveket engedtek be vagy ki Hatay, Kahramanmaras és Adiyaman tartományokba, a három leginkább érintett tartományba.

„Folyamatosan fennáll a lehetősége annak, hogy további összeomlások történhetnek, így gyakran látunk nyolcszoros növekedést a kezdeti számokhoz képest” – mondta Catherine Smallwood, a WHO európai vezető vészhelyzeti tisztviselője az AFP hírügynökségnek.

A törökországi Katasztrófa- és Vészhelyzet-kezelési Hatóság (AFAD) közölte, hogy eddig közel 8000 embert mentettek ki a hétfői rengésekben megsemmisült 4758 épületből. 13 740 kutató- és mentőszemélyzetet vetettek be, és több mint 41 000 sátrat, 100 000 ágyat és 300 000 takarót küldtek a régióba. A személyzet és a járművek szállítása az éjszaka folyamán megszakítás nélkül folytatódott. A hőmérséklet az éjszaka a földrengés sújtotta törökországi Gaziantep városában -5 Celsius-fokra süllyedt. A földrengés által érintett területeken a hőmérséklet az elkövetkező napokban tovább fog csökkenni, egyes régiókban akár -15 Celsius-fok is lehet.

Úgy tudni, 10 hajó segíti a mentési munkálatokat, a sebesültek kórházakba szállításával, főként a földközi-tengeri Iskenderun kikötőből. Mintegy 55 helikopter 154 bevetést hajtott végre a sürgősségi segélyek szállítására, és mintegy 85 teherautó osztotta szét az élelmiszert.

„Különösen aggódunk azokért a területekért, ahonnan még nem rendelkezünk információkkal” – mondta Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus a WHO végrehajtó bizottságának genfi ülésén. „A károk feltérképezése az egyik módja annak, hogy megértsük, hová kell a figyelmünket összpontosítani.”

Szíriában a lázadók nehezítik a segélyek eljuttatását

A Guardian arról számolt be, hogy törökországi tudósítója beszélt a lakosokkal, akik dühösek voltak a szerintük hanyag válaszlépések miatt Hatayban, Törökország legdélebbi tartományában. A rengések pusztítása globális reakciót váltott ki, Ukrajnától Új-Zélandig több tucatnyi ország fogadkozott, hogy segítséget küld. Több nemzetközi mentőmisszió sietett Törökországba és Szíriába, miután mindkét ország segélykérést intézett a világ felé.

A növekvő humanitárius válságot csak hatalmas nemzetközi összefogással lehet kezelni. A téli hóvihar azonban jéggel és hóval borította be a térségbe vezető főbb utakat, és a hatóságok szerint három nagy repülőtér is működésképtelenné vált. Ez megnehezíti a létfontosságú segélyek eljuttatását.

Az északnyugat-szíriai helyzet még bonyolultabb, mivel a lázadók és a kormányerők közötti frontvonalakon keresztül kell eljuttatni a segélyeket.

A földrengés sújtotta észak-szíriai terület nagy részét már megtizedelte az évek óta tartó háború és a szíriai és orosz erők légi bombázása, amely otthonokat és kórházakat pusztított el.

Bassam Sabbagh, Szíria ENSZ-nagykövete nem kívánja a határátkelőket újranyitni, ami lehetővé tenné a segélyek eljuttatását a lázadó csoportok által ellenőrzött területekre. A szíriai egészségügyi minisztérium Aleppó, Latakia, Hama és Tartusz tartományokban keletkezett károkról számolt be.

A legnagyobb pusztítás a rengés epicentruma közelében, Kahramanmaras és Gaziantep között történt, egy kétmilliós városban, ahol egész háztömbök hevernek romokban, miközben egyre jobban havazik.

Törökország a világ legaktívabb szeizmikus zónája

A földrengés, amelyet utórengések követtek, az amerikai földtani intézet által regisztrált egyik legnagyobb földrengés volt a világon. Törökországban az 1999-es hasonló erősségű földmozgás több mint 17 ezer halálos áldozatot követelt.

Tayyip Erdogan török elnök, aki kemény májusi választásokra készül, történelmi katasztrófának nevezte a földrengést, és azt mondta, hogy a hatóságok mindent megtesznek, amit tudnak.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió és Oroszország is azonnal részvétet nyilvánított és segélyfelajánlásokat küldött a sújtott régiónak.

Joe Biden elnök megígérte török kollégájának, Recep Tayyip Erdogannak, hogy az Egyesült Államok minden szükséges segítséget elküld a pusztító földrengés utáni helyreállításhoz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén felajánlotta segítségét Törökországnak, amelynek harci drónjait használja Kijev az országa ellen folyó orosz invázió elleni harcban.

A kínai állami média kedden közölte, hogy Peking mentőket, orvosi csapatokat és egyéb ellátmányt küld. Tegnap Magyarország is felajánlotta, hogy egy 50 fős mentőcsapatot küld az érintett régióba.

Törökország a világ egyik legaktívabb szeizmikus zónájában fekszik. Az ország legutóbbi 7,8-as erősségű rengése 1939-ben volt, akkor 33 ezren haltak meg a keleti Erzincan tartományban.

A törökországi Duzce régiót 1999-ben 7,4-es erősségű földrengés rázta meg, több mint 17 000 ember életét követelve. Szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy egy nagyobb rengés Isztambulban, a 16 millió lakosú, rozoga házakkal teli megapoliszban brutális pusztítást okozna.