Fizet az olasz állam azért, ha a lakosság bankkártyát használ
Olaszországban még mindig piszkosul ragaszkodnak az emberek a készpénzhez. A Statista egyik felmérése szerint 2018-ban még az összes fizetés 86%-át készpénzben bonyolították le az olaszok. Ezen akarna most a kormány változtatni mégpedig úgy, hogy pénzvisszatérítést ad azoknak, akik bankkártyával vagy hitelkártyával vásárolnak.
Az olasz állam vezetése ezt úgy képzelte el, hogy az üzletekben történő bankkártyás fizetések után az elköltött összeg 10%-át visszatéríti az olasz állam, aminek a felső határa 300 euró. Félévente maximum 1500 euró, évente maximum 3 ezer euró az az összeg, ami után jár a pénzvisszafizetés. A kezdeményezés december 1-jétől indulna. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök már értesítette a bankokat és más pénzügyi intézményeket a készpénzmentes programjáról.
Mivel a kormány célja a készpénzhasználat csökkentése, így csak a fizikai üzletekben történő vásárlások számítanak bele a keretbe, az online vásárlások nem. A kormány most szakértők bevonásával tanulmányozza a kezdeményezés hatásait.
Hogyan lehet majd a bónuszhoz jutni?
A kormány úgy gondolja, hogy a már meglévő IO nevű, közszolgáltatások igénybevételére fejlesztett applikáción keresztül lehetne az összeget megigényelni. Az alkalmazásban meg kell adni az adószámot és a fizetéshez használt bankkártya számát. Mivel nem mindenki rendelkezik az alkalmazással kompatibilis okostelefonnal, így alternatív megoldásokat is létrehozna a kormány.
Az intézkedést azzal indokolta a miniszterelnök, hogy Olaszországban a nemzetközi átlaghoz képest még mindig túlságosan magas a készpénzfelhasználás. Különösen a mikrofizetések esetében igaz ez, ami például a bárban megivott kávét vagy a cukrászdákban elfogyasztott fagylaltot jelenti. Az olasz gazdaság számára óriási többlet költséggel jár a készpénz használata, amit mindenképpen csökkenteni kell.
Az olasz jegybank már 2012-ben kiadott egy olyan tanulmányt, amiben a készpénzhasználat magas fenntartási díjaira hívta fel a figyelmet. Akkor nagyjából 15 milliárd eurót költött az állam, ami a GDP 1%-át jelentette. E költségek 49%-át a bankok és a többi fizetési szolgáltatások infrastruktúráját fenntartó vállalat fizetik, míg 51%-át a vállalkozások viselik. Nem titkolt célja a kormánynak az sem, hogy az elektronikus fizetésekkel a pénzmozgásokat akarják nyomon követni. Így már nehezebb lesz kibújni az adófizetési kötelezettség alól. Ebből a célból egyébként már szeptember óta aktív a kereskedelmi egységek bónusza, ami azt jelenti, hogy 30%-os adójóváírást kapnak a boltosok, ha POS terminált használnak.
Ez a kezdeményezés, a 2012-es Monti-kormány stratégiáját követi, amelybe beletartozott az elektronikus számlázás bevezetése, a nyugta lottó vagy a készpénzfizetési küszöb megállapítása is. 2020-tól ugyanis 2000 euró felett már nem lehet készpénzben fizetni az országban, 2022. január 1-jétől pedig 1000 euró felett már csakis az elektronikus fizetés lesz az elfogadott.