Fintech sikertörténetek Magyarországon: a fintech-szektor startupjai
A pénzügyi világ induló vállalkozásai, vagyis a fintech startupok digitális nyelven válaszolnak a XXI. század kihívásaira. Nem csak a pénzügyhöz, de a technológiához is értenek, ezért sokkal gyorsabb képesek reagálni a piac, és főként a felhasználók igényeire. A magyarországi fintech-szektor csak úgy hemzseg a jobbnál jobb ötletektől. A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány, már nemzetközileg befutott fintech vállalatot és ígéretes jövő előtt álló innovációt.
IND Group, avagy a bankolás élménye
Az 1997-ben alapított IND Group főként bankoknak és pénzügyi szervezeteknek nyújt integrált front office megoldásokat. Ma már erős közép-európai vállalatként sorra nyeri a szakmai díjakat. Saját fejlesztésű frontend platformjukhoz különböző kimenetek illeszkednek, például weboldal vagy mobilos app. A vállalat fejlesztéseivel tehát leginkább akkor találkozhatunk, amikor kapcsolatba lépünk a bankunkkal az interneten.
A bankoktól való idegenkedés oka általában az, hogy a bankok termékekben gondolkodnak, ezért mi, ügyfelek nem érezzük személyesnek az ügyintézést. Az IND ezen próbál változtatni. Hozzáférhetőség, érthetőség, kezelhetőség és biztonság. Ezeket a szempontokat figyelembe véve fejlesztik folyamatosan a mobil- és az internetbankolás online felületeit.
Az IND-t 2014-ben felvásárolta a világ vezető pénzügyi szoftver cége, a Misys, és azóta a londoni székhelyű vállalat önálló divíziójaként működik tovább. A célok nem változtak, a legfőbb szempont továbbra is a felhasználói élmény növelése.
Shinrai, avagy bitcoin ATM a pesti romkocsmában
Egy másik, Budapestről indult, de ma már Londonból irányított fintech startup a bitcoin elterjesztéséért harcoló Shinrai. Ők üzemeltetik Magyarország első online bitcoinváltóját, a Mr.Coint és 2014 augusztusában ők állították üzembe az első hazai bitcoin ATM-et Budapest egyik legismertebb romkocsmájában, az Anker Klubban.
Kommunikációjukban az Y generációt célozzák meg, mivel ők azok, akik leginkább nyitottak a digitális valuták világára. Bár a székhelyüket már áttették a brit fővárosba, a vállalatot továbbra is erős szálak kötik a kelet-közép-európai régióhoz, a Mr.Coin pedig ezen kívül a banki átutalásokat lehetővé tévő országok többségéből is kiszolgál ügyfeleket. A vállalat által fejlesztett platformon keresztül könnyen és biztonságosan lehet virtuális valutát adni-venni.
Nekünk, európaiaknak hihetetlennek tűnik, hogy a világ bizonyos részein nincs mindenkinek bankszámlája. A Shinrai fontosnak tartja, hogy az alapvető pénzügyi szolgáltatások minél több ember számára elérhetők legyenek még akkor is, ha olyan országban élnek, ahol egyelőre hiányzik az ehhez szükséges infrastruktúra. Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a bitcoin bankszámla, amelyhez nem kell más, csak egy okostelefon és az arra letöltött applikáció – egyszerűnek tűnik, de mégsem az. Ezt a problémát felismerve, a Shinrai egy fizetési platformot épített, amelyhez bankok és pénzügyi szolgáltatók csatlakozhatnak. Ennek segítségével tudják magukat – és egyúttal a nyugati világot – összekötni a fejlődő országok gazdaságával. A Shinrai sikerének titka tehát nem csak az innováció, de a kiszámíthatóság és a fenntarthatóság mellett való elköteleződés gondolata is.
Seon, avagy nem vagyok robot
Nagy üzlet az interneten csalni, de létezik egy magyar startup, amely a hackereket próbálja kiszűrni és így megelőzni az általuk okozott kárt. A Seon által kifejlesztett API minden olyan online interakciónál megoldást nyújthat, ahol szükség van a felhasználó azonosítására, így például webes regisztrációknál vagy belépéseknél.
A Seon elsősorban honlapok, webshopok és pénzügyi tranzakciókat kezelő oldalak számára hoz létre biztonságosabb környezetet, de az e-kereskedelmen túlmutatva például a mobilról történő voksolásnál is képes kiszűrni a botneteket.
A program minden felhasználóról egy profilt készít több száz változó alapján, mint például az IP-cím, az e-mail cím, a bankkártyaszám vagy a közösségi oldalakon nyilvánosan megosztott tartalmak, de a VPN-hálózatot használókat is felismeri. Fontos eleme a rendszernek, hogy azt is figyeli, hogy korábban az adott személy adataival milyen vásárlásokat hajtottak végre, hol tették mindezt és milyen eszközzel. Az adatok kezelése természetesen a legszigorúbb előírásoknak megfelelően történik. A kigyűjtött adatok alapján a rendszer megbecsüli az adott felhasználó és így az általa végrehajtott tranzakció kockázatosságát. Az ügyfél pedig az admin felületen követheti a felhasználók profilját és akár blokkolhatja is a gyanúsnak minősített tranzakciókat.
Friss fintech startupról lévén szó az API jelenleg még béta-verzióban üzemel, de bárki ingyenesen kipróbálhatja egy hónapig, utána pedig tranzakciónként 0.03 USD díj fejében lehet használni a szoftvert. Az alacsony ár egyelőre a versenyképességet szolgálja, de bízunk benne, hogy az ügyfelektől érkező visszajelzések és tapasztalatok hatására hamarosan a Seon áttörő nemzetközi sikereiről tudunk majd beszámolni.
Tresorit, avagy az 50.000 dolláros fintech vérdíj
CrySyS Lab, vagyis a CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratórium a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások tanszékén működik. A CrySyS Lab fiatal kutatói köréből több ígéretes startup is kinőtte magát, ezek egyike a Tresorit.
A Tresorit kliensoldali titkosítással ellátott felhőalapú fájlmegosztó rendszerrel robbant be a startupok világába. A felhőben való tárolás során az ügyfél nem a saját gépén tartja a dokumentumait, de a szolgáltató biztosítja, hogy csak ő férjen hozzá.
– a Tresorit csapata
A Tresorit felhőalapú fájltárolási szolgáltatása hasonló a Dropboxéhoz, a különbség az, hogy amíg a Dropboxnál a szolgáltató láthatja a feltöltött adatokat, addig a Tresoritnál a szolgáltató nem férhet hozzá az ügyfél által feltöltött fájlokhoz. A Tresorit felhőalapú tárhelyére feltöltött fájlokat feltöltés közben titkosítja a rendszer, a tárolóra pedig az állományok kódolt formában érkeznek. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a tárolt adatokhoz a kulcs nélkül bárki hozzáférjen, legyen az akár a tárhely, akár a szolgáltatás üzemeltetője. Vagyis a kulcs elvesztése esetén az adat tulajdonosa sem fér hozzá a tárolt információkhoz.
Nemrég jelent meg a rendszer 3.0-ás verziója, de a vállalat weboldaláról a kliensszoftvert letöltve bárki regisztrálhat egy 5 gigabájtos ingyenes fiókot. A nagyobb vállalatok számára fejlesztett menedzsment-felületet már világszerte 10,000-nél is több cég használja.
A Tresorit 50.000 dollár jutalmat ígért annak, akinek sikerül hozzáférnie az elkülönített szerveren tárolt szimulált ügyféladatokhoz. Ezernél is több hacker próbálkozott – sikertelenül. Kell-e ennél több bizonyíték?