Ezért nem fogja Putyin törvényes fizetőeszközként bevezetni a bitcoint
Vlagyimir Putyin sokat változott az elmúlt négy évben, de az orosz elnök sajnos továbbra sem túl nyitott a kriptovaluták felé.
Putyin kétségbeesetten keresi a módját, hogy teljesen leválassza gazdaságát Amerikáról, és igen, a kriptó tökéletes eszköz lenne erre, de az orosz elnök nem rajong az olyan dolgokért, amelyeket nem tud irányítani.
Ezért is van az, hogy inkább a központi banki digitális valutára koncentrál, és nem a tényleges decentralizált kriptovalutákra. Annak az esélye, hogy Putyin legalizálja a bitcoint mint valutát, szinte egyenlő a nullával.
A kriptó nem adná meg az orosz elnöknek, amit akar
Putyin mindennél jobban szeretné, ha nem lenne kiszolgáltatva Amerikának, illetve az amerikai szankcióknak és vámoknak. Viszont, ha elszakítja magát és a BRICS-országokat a dollártól, azt akarja, hogy ez úgy történjen, hogy az Amerikának a leginkább fájjon. És az igazság az, hogy a kriptó ezt nem fogja megtenni.
Ennek ellenére Putyin augusztusban legalizálta a bitcoin bányászatot és a digitális eszközök használatát a nemzetközi fizetésekhez. De nem az orosz kormány számára, hanem kizárólag a polgároknak és a vállalkozásoknak. A törvények még ebben a hónapban hatályba lépnek a határokon átnyúló fizetésekre és novemberben a kriptobányászatra vonatkozóan.
Putyin azzal indokolta a lépést, hogy muszáj valamilyen szinten szabályozni a kriptókat, mivel azok egyre fontosabbá válnak a globális fizetésekben, emellett pedig segíthetnek csökkenteni a dollártól való függőséget. Az orosz elnök ugyanakkor azt is világossá tette, hogy ez elsősorban a szankciók hatásainak enyhítésére és a nemzetközi fizetések megkönnyítésére szolgál az oroszok számára.
Ezért nem bízik Putyin a bitcoinban
A bitcoin egy forradalmi alkotás, ugyanakkor elég érzékeny is. A cikk írásakor az amerikai kormány több mint 203 000 BTC-t birtokol, közel 13 milliárd dollár értékben.
A piac állandóan azon izgul, hogy mikor döntenek úgy, hogy eladják az összeset, ami biztosan megtörné a bitcoint és zuhanórepülésbe taszítaná az árfolyamot. És itt nagyjából meg is van válaszolva a kérdés, hogy miért nem tart Oroszország BTC-t: ugyanis, ha Amerika valóban az eladás mellett döntene, a zuhanó árfolyam jó eséllyel Oroszországot is magával rántaná.
Az olyan gazdaságok, mint Salvador, képesek ellenállni a bitcoin szeszélyességének, de Oroszország nem. Túl erős és túl nagy ahhoz: az országnak 144 millió lakosa van, míg Salvador lakossága alig 6 millió feletti.
Mi történhet Oroszországgal, ha Trumpot újra megválasztják?
Oroszország számára valószínűleg az lenne a legésszerűbb döntés, ha az USD helyettesítésére valójában egy új BRICS-digitális valutát használna, amelyet ő és a BRICS-országok vezetői irányíthatnak.
A kínai jüan volt az első választása, de gyorsan rájött, hogy túlságosan kiszolgáltatott lenne Kínának. Az euróval sem nagyon próbálkozhat, most nem túl népszerű Európában. Ha Európának választania kell Oroszország és Amerika között, Amerikát fogja választani. Az európai vezetők most is ezt teszik, ugyanis Ukrajnát támogatják abban, hogy csapást mérjen Oroszországon belül. Ezért számít a geopolitika többet, mint a gazdaság. Nem számít, milyen erős egy gazdaság, ha a szövetségei nem megfelelőek, összeomlik.
Putyinnak sikerült megnyernie Iránt, Észak-Koreát, a NATO saját Törökországát, az Egyesült Arab Emírségeket, Indiát és Kínát, hogy segítsenek a programjának megvalósításában. De ki tudja, hogy sikerrel jár-e?
És ha Trump nyer, a terv teljesen megváltozhat. Putyin nem egyszer mondta már, hogy kedveli és tiszteli Trumpot, a volt amerikai elnök pedig „a legszigorúbb, legokosabb embernek” nevezte Putyint, akivel valaha találkozott.
Oroszország és Amerika akár szövetségesek is lehetnek egy Trump-kormányzat alatt, bár ez nem késztetné Putyint arra, hogy visszalépjen a küldetésétől. Ehelyett valószínűleg inkább együttműködne Trumppal, hogy megtalálják az egyensúlyt, és a módot, hogy anélkül mentse meg a gazdaságát, hogy közben Amerika gazdasága összeomlana.