Ezért lehet veszélyes az Ethereum 2 stakelés
Az Ethereum 2 stakelés koncepcióját már régóta nagy érdeklődés övezi, annak ellenére is, hogy maga a végleges hálózat indulása már lassan 4 éve csúszik. Vitalik Buterin mindenesetre azt ígérte, hogy már tényleg nem kell rá sokat várni. Ha pedig végre elindul, akkor komoly átrendeződések kezdődhetnek el a kriptopiacon, hiszen a PoS alapú új blokklánc az ígéretek szerint akár ezerszer is gyorsabb lehet. Az új PoS konszenzusmechanizmusnak azonban hátrányai is vannak. Az átállás komoly költséget jelent majd a bányászoknak, hiszen a legtöbb profi bányász ASIC rigeket használ, amiket csak egyfajta algoritmusra lehet használni.
Csúszás csúszás hátán
A jelenlegi Ethereum blokklánc 2014-óta a Bitcoin blokklánc PoW mechanizmusához hasonló PoW validációs algoritmust használ. Mivel a Bitcoin és az Ethereum egymaguk lefedik a kriptovaluta piac jóval több, mint felét, így a bányászok többsége PoW algoritmusú rigeket használ. Az, hogy a két legnagyobb blokklánc ennyire hasonló algoritmust használt rendkívüli rugalmasságot nyújtott a bányászoknak. Sőt, mindenki másnak is, hiszen aki GPU használatával hobbibányászott, az is viszonylag könnyedén tudott váltogatni a két legnagyobb blokklánc között. Az Ethereum 2 élesítésével ez a fajta kényelem egyik pillanatról a másikra meg fog szűnni.
Az ETH 2 hálózata ezzel szemben speciális validátor node-okat fog használni, a megerősítés folyamatát pedig Ethereum 2 stakelés néven illetik. Egy Ethereum 2 validátor node setup költsége 32 ETH, vagyis jelenlegi árfolyamon közel 28 millió forint. Tehát még egyszer. Ha valaki részt akar venni az Ethereum 2 stakelés (tulajdonképpen bányászat) folyamatában, akkor minimum 28 millió forintra lesz szüksége. Persze addigra az ETH árfolyama még sokat nőhet úgyhogy akár ennek a többszöröse is lehet a végösszeg.
Természetesen erre már most is születtek DAO (decentralizált szervezet jellegű) megoldások. Ezeknek a lényege, hogy a stakelést egy nagyobb tőkével rendelkező személy vagy cég végzi, aki a node-okat a sok kis befektető által a „közösbe” bedobott pénzből tartja fel. A befektetők pedig értelemszerűen részesülnek a „közös” haszonból. A probléma csak az, hogy ezzel azonnal vissza is jutottunk a hagyományos pénzügyi rendszer eszmerendszerébe. Magas belépési korlátok, alacsony (valós) decentralizáció, és számtalan köztes szereplő akik mind-mind lecsípnek kicsit (vagy többet) a haszonból. Mindez pedig az egész kriptogazdaság és blokklánc elmélet alapvető ideológiai állásfoglalásával ellentétes. Elvileg.