Európára a stabilcoinok nagyobb veszélyt jelentenek, mint a vámok?
Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter arról beszélt egy vagyonkezelői rendezvényen Milánóban nemrégiben, hogy az USA stabilcoinokkal kapcsolatos politikája nagyobb veszélyt jelent az európai gazdasági szuverenitásra, mint a kereskedelmi vámok. A politikus szerint a dollárban denominált stabilcoinok globális befolyása aláássa az Európai Unió (EU) monetáris függetlenségét. És a stabilcoinok befolyása csak növekedni fog. Tekintve, hogy Donald Trump elnök olyan politikai változtatásokat hajtott végre, amelyek kifejezetten enyhítenek a kriptókra vonatkozó amerikai szabályozáson.
Az amerikai dollárhoz kötött stabilcoinok, amelyeket ma már nem csak kriptokereskedelemre használnak, segítenek a tulajdonosoknak határokon átnyúló tranzakciókat végrehajtani kriptovaluták és a fiat valuták között. Ezt számos kriptotőzsde is támogatja, amelyek a Markets in Crypto Asset Regulation (MiCA) szabályozási keretrendszer által szabályozott Európában működnek. Az olasz politikus szerint ez óriási veszély, hiszen a könnyű használat, a biztonságérzet és a határokon átnyúló képességek különösen vonzóvá teszik a stabilcoinokat az euróövezet polgárai számára.
A digitális euró felé terelnék az európai polgárokat
Giorgetti azt fejtegette a konferencián, hogy az amerikai dollárhoz kötött stabilcoinok lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy alacsony kockázatúnak tartott eszközökbe fektessenek be amerikai bankszámla nélkül. A széttöredezett európai fizetési infrastruktúra egyébként kifejezetten segíti a stabilcoinok és úgy általában a kriptók térnyerését. Ezért az olasz gazdasági minister arra kérte az európai pénzügyi intézményeket, hogy találjanak arra módot, hogy az euró egész Európa tartalékvalutája lehessen. Nem igazán értette meg azonban a kriptókban rejlő lehetőségeket, mert például dicsérte az Európai Központi Bankot (EKB) a digitális euró kifejlesztésére irányuló erőfeszítései miatt.
A digitális euró projekt lehetővé tenné, hogy az uniós tagállamok lakosai közvetlenül az EKB-nál vezethessenek számlát. Majd olyan mindennapi tranzakciókat hajthassanak végre, mint az online vásárlások, a bolti fizetések vagy a peer-to-peer átutalások. Vagyis amiket engedélyeznek számukra. Emiatt nagyon sokat tartanak is a digitális eurótól, még maguk a bankok is. Hiszen a digitális euró a kereskedelmi bankoktól az EKB által ellenőrzött tárcákba terelheti az ügyfelek betéteit, ami a régió pénzügyi stabilitásának megingását okozhatja.
Az európai inflációs helyzet
Az április 2-én bevezetett amerikai vámok után a közgazdászok szerint az EKB rövidesen 2,25%-ra csökkenti az irányadó kamatlábát. A célja, hogy segítsen az euróövezet gazdaságának talpon maradni a kereskedelemmel kapcsolatos sokkok és a globális gazdasági zavarok közepette. A vámok alapból mindig gyengítik egy ország valutáját azáltal, hogy csökkentik az exportkeresletet. Ami növelné az importárakat és az inflációt. Meglepő módon az euró ahelyett, hogy gyengült volna, Trump vámbejelentése után a közgazdászok várakozásaival ellentétben inkább erősödött. François Villeroy de Galhau, a Bank of France kormányzója az euró váratlan ellenállóképességét a legnagyobb meglepetésnek nevezte a piaci reakcióban. Ez egyébként jót tehet az európai inflációnak is.
Az Európai Bizottság honlapján található legfrissebb adatok szerint az euróövezet inflációs rátája márciusban 2,2% volt, szemben a 2025. februári 2,3%-kal. A régió inflációja 1991 óta átlagosan 2,23% volt, a csúcsot 2022 októberében 10,6%-kal, a történelmi mélypontot pedig 2009 júliusában -0,6%-kal regisztrálták. De külső tényezők, köztük a csökkenő olaj- és földgázárak is csökkentik az inflációs nyomást. Emellett a közgazdászok úgy látják, hogy az amerikai vámok által leginkább sújtott kínai exportőrök csökkenteni fogják az árakat, hogy versenyképesek maradjanak más piacokon, köztük Európában. De ezek csak átmeneti hatások lehetnek, az euróövezeti inflációra továbbra is komoly nyomás fog nehezedni.