Az európaiak csupán 10%-a hisz abban, hogy Ukrajna legyőzheti Oroszországot

Miközben Ukrajna támogatása továbbra is magas az Európai Unióban, egyre kevesebben hisznek a valódi sikerben. Egy felmérés szerint csak minden tizedik európai hisz Ukrajna győzelmében.

Az EU továbbra is tízmilliárdokat küld Kijev támogatására, de egyre több európai szeretné, ha a vezetőik inkább a tárgyalásos békére törekednének.

Meglepő eredmények

Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) által végzett felmérés szerint a háborús pesszimizmus beköszöntével 10 európai közül csak 1 gondolja úgy, hogy Ukrajna győzhet a háborúban.

A 12 uniós országban összesen 17 ezer európai polgár által kitöltött felmérés szerint a háború kimenetelével kapcsolatos pesszimizmust Ukrajna sikertelen ellentámadása, az Egyesült Államok lehetséges politikai változása és Donald Trump Fehér Házba kerülésének lehetősége táplálja.

Arra a kérdésre, hogy hogyan kellene az EU-nak kezelnie a háborút, az európaiak válasza jelentősen eltért. A magyarok 64%-a, a görögök 59%-a és az olaszok 52%-a mondta azt, hogy Kijevet a rendezés elfogadására kell kényszeríteni.

Eközben Svédországban (50%), Portugáliában (48%) és Lengyelországban (47%) Ukrajna területeinek visszaszerzését támogatták. Spanyolországban, Hollandiában, Németországban és Franciaországban egyenletesebben oszlottak meg a vélemények.

A felmérések szerint, amelyeket januárban végeztek, az ukránok nagyrészt továbbra is elleneznek minden olyan rendezést, amely területeket engedne át Oroszországnak. Moszkva január óta stratégiai és szimbolikus győzelmet aratott a keleti Donyecki területen, miután a hétvégén az ukrán erők kénytelenek voltak kivonulni.

Oda az európaiak optimizmusa?

A két éve tartó háborúról szóló felmérésekben és a médiában jelentős többségében az optimizmus érzése dominált. A hangulatot az „ígéretes” ukrán ellentámadásról szóló hírek csak tovább fokozták. A nyár elején kezdődött ellentámadás azonban nem hozott áttörő sikert.

A legtöbb európai „kétségbeesetten szeretné megakadályozni az orosz győzelmet, de nem hisz abban, hogy Kijev katonailag győzni tud”

– Mondta Mark Leonard, a a felmérést megrendelő Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) társszerzője a Guardiannak.

Az egyre szkeptikusabb közvéleménnyel szemben Leonard kifejtette, hogy a több támogatás mellett szóló érveknek arra kellene összpontosítaniuk, hogy az „hogyan vezethet egy fenntartható, tárgyalásos békéhez, amely Kijevnek kedvez, nem pedig Putyin győzelmének”.

Ugyanakkor számos európai állam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy saját fegyverkészleteik kimerülőben vannak. Mivel a legtöbb ország a készleteket Ukrajnába szállította, most sokan a hazai fegyvergyártás felfuttatására készülhetnek.

Az EU és Ukrajna optimizmusát tovább csorbíthatja az amerikaiak bizonytalan hozzáállása is. A washingtoni vezetés nem egységes, mivel a képviselőházi republikánusok továbbra is visszatartják Biden több mint 60 milliárd dolláros következő évre szóló javaslatát. Ahogy a háború a harmadik évébe lép, ez a „háborús pesszimizmus” akár globális méreteket is ölthet.