Az Európai Unió az internet helyett a kriptovalutákat kapcsolná le
Az Európai Unió adattörvénye gyakorlatilag betiltja az okosszerződéseket.
Minden olyan helyzet, amelynél a hatóságok lekapcsolhatják az internetet vagy annak egy részét, funkcióit, veszélyezteti az információ és a véleménynyilvánítás szabad áramlását. Helyette a cenzúrát és az ellenőrzést hozza magával. Az Európai Unió javaslata is ilyen lehet most?
Internet kill switch – egy pontból lekapcsolni az internetet?
Az összeesküvés-elméletek hívei régóta figyelmeztetnek az „internet kill switch”-re. Ez az világhálót egy mozdulattal letiltó gomb egy olyan koncepció, amely egyetlen mechanizmussal deaktiválja az összes internetes forgalmat. A kill switch mögött meghúzódó elgondolás azon alapul, hogy egyetlen felügyeleti központot hoznak létre az internet számára, amely egyszerűen leállíthatja az internetet a felhasználók védelme vagy akár a központ érdekében.
Minden olyan helyzet, amelynél a hatóságok lekapcsolhatják az internetet, veszélyezteti az információ és a véleménynyilvánítás szabad áramlását. Ez sokak szerint cenzúrát és ellenőrzést hozhat magával.
Az internet lekapcsolását előszeretettel használják olyan országokban, mint Kína, Irán és Egyiptom. De az Egyesült Királyságban már 2003-ban elfogadták az internetet letiltó kapcsoló alkalmazásához szükséges végrehajtó jogszabályokat.
Az Európai Unió adattörvénye az okosszerződések lehetőségét venné el
Talán nem meglepő, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unió most a kriptovaluták letiltását javasolta egy adattörvényben, amely 2024. január 11-én lépett érvénybe. Ez igen nagy veszélyt jelent a blokklánc megváltoztathatatlansági alapelvére nézve, amely szerint a blokklánc adatai felülírhatatlanok. A fenyegetés ellenére az ipar most elaludt a volánnál, miközben a törvényhozás akár egy tank, úgy ment át a szektoron, és törvénybe iktatta akaratát.
A törvény 30. cikke különösen az okosszerződések leállítására vonatkozó záradékot tartalmaz. Tulajdonképpen ez nyitja meg az utat az okosszerződések letiltása előtt. Ez előírja, hogy az automatizált adatmegosztási szerződéseket a biztonság megsértése esetén fel lehessen bontani, teljesen aláásva a megváltoztathatatlanság elvét. Az okosszerződések kifejezetten úgy vannak kialakítva, hogy ne tartalmazzanak felmondhatóságot vagy ehhez hasonló megszakítási lehetőségét. Ha az adattörvény valóban alkalmazásra kerül a jelenlegi formájában, az drámai módon változtatná meg az okosszerződések használatát az Európai Gazdasági Térségben (EGT).
A megváltoztathatatlan blokklánc mostantól (az EU-ban) megváltoztatható?
A blokklánc-technológiát úgy tervezték, hogy megőrizze egy esemény teljes történetét és az adat útját. Ha a hatóságok manipulálhatják, lecserélhetik vagy meghamisíthatják a hálózaton található adatokat, akkor lényegében átírhatják a modern kori történelemkönyvet – az internetet. Tulajdonképpen megnyitva az utat az előtt, hogy mind kötelezően elfogadjuk az 1+1=3 [egyenlet] helyességét.
Ha az adattörvény 30. cikke a nyilvános hálózatokra is vonatkozna, akkor az európai kriptoipar már halott lenne, és a valóban decentralizált okosszerződések lényegében törvényen kívül esnének.
Az európai kriptográfia jövője szempontjából semmiképp nem tesz jót, hogy nincs jelentős ellenállás az olyan hozzáférés-ellenőrzési mechanizmusokra vonatkozó követelmények ellen, amelyek ellenkeznek a nyilvános blokkláncok engedély nélküli természetével.
Azoknak a feleknek, amelyek megállapodnak abban, hogy okosszerződések segítségével osztják meg egymással az adataikat, be kell tartaniuk a 30. cikket. Továbbra sem világos, hogy ez magában foglalja-e a DeFi-rendszereket is, ahogyan az sem, hogy milyen körülmények között adják meg a hozzáférés-vezérlést, és hogyan aktiválják a tiltó kapcsolót.
Azon a kontinensen, amely egykor optimista volt a kriptovaluták megközelítésével kapcsolatban, a jövő még sötétebbé vált a Markets in Crypto Assets (MiCA) nemrégiben történő elfogadásával. Nem csoda, hogy menekül a tőke, a valódi európai blokkláncipar eltűnt.
Ahogy jelenleg írják, a 30. cikk valószínűleg drámai, nem kívánt következményekkel jár Európa kriptoiparára nézve, valamint globális versenyképességére vonatkozóan is. Az „okosszerződések” definícióját a jogszabályokban finomítani kell, nehogy a nyilvános blokkláncokat kizárják az európai piacról.
Lenne megoldás egy észszerűbb adattörvényre
A szabályozó hatóságoknak számos lehetőségük van egy észszerűbb adattörvény létrehozására. Például ha csak a vállalkozásokra nézve írják elő ezeket a szabályokat, a szoftverekre és a fejlesztőkre nem. Le kell tisztázni a definíciókat és az érintettek körét. A törvényhozóknak újra kell gondolniuk a 30. cikk szempontjait, különben megkockáztatják, hogy egy egész iparágat a kontinensen kívülre száműznek.
Ennek ellenére az adattörvényt 500 igen szavazattal és 23 ellenszavazattal fogadták el. A kriptovállalatok csak kisebb szegmense emelte fel szavát a törvényjavaslat ellen, ennél többre lenne szükség.
Jelenlegi állapotában a 30. cikk fenyegeti a DeFi azon lehetőségeit, amelyek a nyilvános blokkláncokra és okosszerződésekre támaszkodnak.