Kamatot vág az Európai Központi Bank és a Bank of Canada is

A makrogazdasági helyzet stabilizálódásával a központi bankok elkezdték monetáris politikájukat lazítani, ahogyan arra a 2023-as előrejelzések alapján számítani lehetett. Az országok és gazdasági szervezetek irányadó kamatlábai meghatározzák egy gazdaság aktuális állapotát, a magas kamatlábakra az infláció és a fogyasztás visszafogása miatt van szükség, ugyanakkor a recesszió és a gazdasági visszaesés veszélye miatt nem tarthatók a végtelenségig.

Ennek tett eleget az Európai Központi Bank és a kanadai jegybank, a Bank of Canada, amikor 25-25 bázispontos kamatvágást jelentettek be. A kamatvágás célja a hitelezés megkönnyítése, ezzel pedig a beruházások és hitelezés ösztönzése, mely a gazdasági növekedés miatt létfontosságú.

Két jelentős szervezet jelentett be kamatvágást

A monetáris politikában sarkalatos változást jelent a kamatvágás, még akkor is, ha csupán 25 bázispontos is az. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of Canada (BoC) is 25-25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatokat a folyamatosan tapasztalható inflációs nyomás közepette.

Az EKB 4%-ról 3,75%-ra csökkentette a kamatrátát, miközben a Bank of Canada első G7-országként 5%-ról 4,75%-ra módosította az irányadó kamatlábat. A központi bankok által meghatározott kamatláb mértéke alapvetően befolyásolja a gazdaság pénzpiacait és hitelezési feltételeit. Az árstabilitás, a gazdasági növekedés, a devizaárfolyamok és a hitelkamatok egyaránt a kamatráta mértékétől függenek, most azonban a recessziós veszély miatt vált nélkülözhetetlenné a kamatvágás.

Az Európai Központi Bank mindeközben frissítette inflációs kilátásait, melyek az intézet előrejelzései szerint 2024-ben és 2025-ben enyhén emelkedhetnek a kamatvágási politika közepette, ugyanakkor 2026-ra ismét 1,9%-os célszintet jelöltek meg. Az EKB elnöke, Christine Lagarde szerint most célszerű volt a monetáris politika korlátozóeszközeit mérsékelni, miután kilenc hónapon keresztül stabilan tartották azt. A júniusi kamatvágás 2019 szeptembere óta az első kamatvágás, melyet az intézet eszközölt.

Csökkenteni kell a fogyasztók terheit

A kamatlábak mértéke amellett, hogy a gazdaságot hivatott koordinálni, befolyással van a gazdasági szereplők viselkedésére is. A Bank of Canada kamatcsökkentésének a célja az erősen eladósodott fogyasztók terheinek enyhítése, melyekre Tiff Macklem kormányzó különös hangsúlyt fordít idén.

A kamatcsökkentések a gazdasági szereplőkön túl a pénzpiacokra is hatással vannak. Az alacsonyabb kamatlábak növelik a hitelezési hajlandóságot és az üzleti beruházásokat, egyszóval a fogyasztást. A megnövekedett likviditás fellendítheti a kockázatos eszközök árfolyamát is, mivel a beruházások folyamatosan beépülnek az eszközök árfolyamába. A kedvező kamatkörnyezet a kockázatos eszközök árfolyamát, vagyis a részvények és kriptovaluták értékét is felfelé tolhatja.

Fő az óvatosság

Annak ellenére, hogy a világ gazdaságának két jelentős intézete is kamatvágást hajtott végre, lépéseik továbbra is óvatosak. Mindkét intézmény jelezte, hogy a jövőbeni megszorítások első sorban a közölt adatoktól függenek, ez pedig rávilágít a gazdasági körülmények bizonytalanságára. Az iparági elemzők szerint az EKB szeptemberben, a Bank of Canada júliusban eszközölhet további kamatvágásokat.

Mindeközben az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve továbbra is kivár. A CME FedWatch eszköze szerint Amerikában a júliusi FOMC ülésen 22%-kal, a szeptemberin 67,5%-kal és a novemberin 79,8%-kal eszközöl kamatvágást a jegybank.