Csak nem mond le az EU a tömeges megfigyelésről
Az Európai Parlament jóváhagyta az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletet, amely lehetővé teszi az e-mail és az üzenetküldő szolgáltatások számára, hogy átkutassák az egyes polgárok személyes üzeneteit. A jogszabály életbe léptetésére tett kísérlet júliusban meghiúsult, azonban most újra megpróbálkoztak annak bevezetésével.
Az úgynevezett „Chatcontrol” bevezetésére vonatkozó javaslat számos akadályba ütközött, és még nem került elfogadásra. Bár hivatalosan azt a gyermekek online szexuális zaklatásának megelőzésére kérvényezték, a kritikusok szerint az összes magánjellegű kommunikáció átvilágítása tömeges megfigyelést eredményezne.
Kapcsolódó: Egyesek szerint az EU döntései a demokrácia végét jelentik
A javaslat szerint a kommunikációs platformok felhasználóinak bele kellene egyezniük, hogy az általuk küldött képeket egy rendszerrel átvizsgálják, és szükség esetén jelentsék a hatóságoknak. Az átvilágító algoritmusok mesterséges intelligenciát használnának a szexuálisan zaklatott gyermekekkel kapcsolatos anyagok, valamint a gyanúsnak ítélt új képek és videók azonosítására. Amennyiben egy felhasználó nem járul hozzá a privát fotóinak vizsgálatához, akkor elveszítheti a képek és videók megosztásának lehetőségét, de szöveges üzeneteket továbbra is küldhet.
Augusztus 28-án az EU bejelentette, hogy a javaslatot a tagországok ismét megvitatják, azonban a kapcsolódó dokumentumok titkosítva vannak és csak külön kérelmezés útján lehet hozzájuk férni.
Tömeges megfigyelés vagy gyermekvédelem?
A júniusi dokumentumok az EU Bizottságától származnak és olyan ajánlásokat tartalmaztak, amelyek egy titkosítási hátsó ajtó létrehozását tervezik, valamint arra kényszerítik a hardvergyártókat, hogy a telefonoktól az autókon át bármihez hozzáférést biztosítsanak.
Kapcsolódó: A tömeges megfigyelés kiterjesztését tervezi az EU
Tekintettel arra, hogy nem tudjuk, pontosan mit tartalmaz a legújabb dokumentum és hogyan érintheti magánéletünket, érdemes visszatekinteni a kritikusok korábbi véleményére. Patrick Breyer, a Német Kalózpárt európai parlamenti képviselője például kifejtette, hogy az új szabályok a magánbeszélgetések automatikus átkutatását és nyilvánosságra hozatalát eredményeznék.
„Valóban azt akarják, hogy Európa világelső legyen az okostelefonok lehallgatásában és a törvénytisztelő európaiak millióinak általános megfigyelésében?” – kérdezte akkor Breyer. Véleményével közel 50 politikus egyetértett, akik arra figyelmeztettek, hogy az ilyen típusú megfigyelés bevezetése szembe megy az uniós alapjogokkal.