Erdogan most csalja tőrbe a külföldi befektetőket a török líra finanszírozással
Tavaly decemberben a török líra zuhanó repülésbe kezdett, rejtélyes módon rövid időn belül mégis összeszedte magát az árfolyam. Ehhez a török kormány és a központi bank által elrendelt shortolás kellett, amelyet – mint később megtudtuk – több tízmilliárd dollárnyi vagyon elkobzásából finanszíroztak, annak érdekében, hogy „Erdogan titokban a török közvagyonból a lírát és az uralmát támogassa„.
Megerősítve azt, amitől sokan rettegtek egy ideje – hogy Erdogan szó szerint egészséges gazdasági számokat talál ki a nemzetközi statisztikákhoz, miközben a hátsó ajtón keresztül kifosztja a saját országát A Bloomberg arról számolt be, hogy bár a kormány azt mondta, hogy nem avatkozott be a devizapiacba, most kiderült, hogy hazudott. Az 5,9 milliárd dollár értékű esés valószínűleg egy hátsó ajtós beavatkozást jelez, hasonlóan a 2018 októberétől két éven keresztül végrehajtott műveletekhez. Ezekben az esetekben az állami hitelezők dollárt adtak el – jellemzően a helyi magán megtakarítók tulajdonát – a helyi valuta támogatása érdekében.
Ami még ennél is ijesztőbb volt, hogy Erdogan valóban azt hiszi, hogy a nemzetközi közösség annyira hülye, hogy senki sem veszi észre, mi folyik itt. Ahogy a Bloomberg kimutatta, a nettó külföldi vagyon 5,9 milliárd dollárral csökkent, és ma már csak 5,1 milliárd dollár értékben maradt az országban.
Törökország nettó külföldi eszközállománya
Erdogan a külföldiek pénzére pályázik
Sajnos azóta Törökország tartalékainak pozíciója csak romlott, és egyre rosszabb lett. A Goldman szerint április 27-én a török központi bank (TCMB) nettó külföldi eszközeinek értéke 7,4 milliárd dollárt tett ki, ami 0,33 milliárd dollárral kevesebb, mint egy héttel ezelőtt. A török jegybanknál a swapok és a devizabetéti eszközök állománya 1 milliárd dollárral 41,8 milliárd dollárra nőtt az egy héttel ezelőttihez képest, ami teljes egészében a swapok emelkedésének köszönhető, amelyek 41,2 milliárd dollárra nőttek.
A Goldman becslései szerint a bankokkal és más központi bankokkal kötött swapok nélkül számított nettó devizaeszközök tovább csökkentek, 57,4 milliárd dollárra, ami 1,3 milliárd dollárral kevesebb, mint egy héttel ezelőtt.
A török központi bank nettó külföldi eszközállománya
Természetesen, ha Törökország kifogy a hazai devizából – értsd dollárból -, amelyet elkobozhat és lírát vásárolhat vele, a török líra, amely 2021-ben a világ egyik legjobban teljesítő valutájaként végzett, de azóta a megállás nélküli kormányzati beavatkozás ellenére a felértékelődés nem folytatódott, végül mégiscsak összeomlik és újra szabadesésbe kezd.
Mit tegyen tehát Erdogan? Egyszerű: miután elkobozta a legtöbb hazai aranyat és hazai valutát, a török elnök most a külföldiek dollárjaira szeretné rátenni a kezét.
De hogyan érheti ezt el? Olyannyira kívánatossá és vonzóvá kel tennie saját magát, hogy a külföldiek a valutájukat egy kleptokrata nemzetbe fektessék.
Itt a török központi bank nagy csele
A Bloomberg jelentése szerint Törökország egy olyan terven dolgozik, amely a külföldi valuta beáramlásának vonzására irányul. A kiszivárgott információk szerint líra finanszírozást kínál kamatmentesen és dollárban „garantált” 4%-os hozammal azoknak a külföldi befektetőknek, akik hajlandóak legalább két évig parkoltatni a pénzüket az országban. Mondanom sem kell, hogyha Törökország bármit is „garantál”, akkor inkább jobb menekülnünk.
Ezt tehát így lehetne lefordítani magunknak: Kérem, adják nekünk a dollárjaikat, és mi megígérjük, hogy jól vigyázunk rájuk, és még sokkal magasabb hozamot is adunk, mint amit (egyelőre) az USA-ban lehet keresni vele.
Figyelemre méltó, hogy senki nem mert megszólalni és rámutatni, hogy a török diktátor (és a valuta) meztelen. Ehelyett a befektetők valójában az értéktelen török lírát veszik, amely több mint két hete először emelkedett, és most 0,2%-kal erősebb a dollárral szemben mint pár hete.
A Bloomberg állt a legközelebb ahhoz, hogy rámutasson a terv merészségére, és azt írta, hogy „a befektetők felé történő közeledés új irányt jelent Törökország számára, és jelentős fordulatot jelentene a központi bank részéről. Tehát az elnök a tőkekiáramlás visszafordítása érdekében a hatóságokra nehezedő nyomást fokozza. Hasonló intézkedés volt a valuta hazai megerősítésére az állam által támogatott betétszámlák bevezetése, amelyek megvédik a megtakarítókat a líra gyengülésétől.
Megismétlődik újra a valutaválság?
Valójában, a 2018-as valutaválságot követően Törökország számos korlátozást vezetett be a külföldi tranzakciókra vonatkozóan a líra védelme érdekében. Emellett a helyi bankokkal kötött swap-ügyletekre is korlátozást vezetett be a shortolók elrettentése érdekében. Ennek mellékhatásként a török részvények és kötvények külföldi állománya történelmi mélypontra esett… és a swapok nélküli nettó eszközök esetében valójában 57 milliárd dollárral estek!
Eközben a kereskedelmi egyensúlytalanságok elmélyülése és a világ legnegatívabb, kiigazított kamatlábai egyre sebezhetőbbé tették a 800 milliárd dolláros török gazdaságot az amerikai jegybank által vezetett globális szigorítás fokozódása idején.
Továbbá, az Erdoganomics nevű őrület jóvoltából, ahol a központi bank kamatcsökkentéssel „küzd” a rekord közeli infláció ellen, ahelyett, hogy a magasabb kamatlábakkal vonzóbbá tenné a líra alapú eszközöket, Törökország egy sor nem konvencionális politikát vezetett be a valuta vonzóbbá tétele és a központi bank tartalékainak növelése érdekében.
A bankfelügyelet által összeállított adatok szerint az úgynevezett deviza védett számlákon elhelyezett betétek április 22-én elérték a 782 milliárd lírát (52 milliárd dollár). Ebben a hónapban a központi bank felülvizsgálta a bankokra vonatkozó egyes kötelező tartalékolási szabályokat is, hogy ösztönözze a devizák helyi valutára való átváltását.
Várhatóan néhány hiszékeny és rendkívül naiv befektető beugrik a csapdába. Ők még nem tudják, hogy Erdogan milyen mélységes cseleket képes bevezetni annak érdekében, hogy még egy napig megőrizze önkényuralmi status quo-ját. A külföldi befektetők néhány milliárd dollár értékben bevásárolnak majd török eszközöket, amelyet Törökország azonnal „visszavesz” és arra használ, hogy a lehető legtovább támogassa a lírát. Aztán amikor minden összeomlik, és Erdogan végül eltűnik valamelyik kiadatással nem rendelkező országban, sok szerencsét kívánunk minden külföldi befektetőnek, aki majd megpróbálja visszaszerezni valahogy a jól befektetett pénzét a “a nagy török üzletből”.