Elon Musk mikrochipje 6 hónapon belül emberi agyba kerülhet
Elon Musk szerda este élőben jelentette be, hogy a Neuralink vállalat érme méretű agyba ültethető chipjét a következő hat hónapon belül emberekbe fogják beültetni klinikai kísérletek céljából.
„Rendkívül óvatosak vagyunk és biztosak akarunk lenni abban, hogy jól fog működni, mielőtt egy eszközt emberbe ültetünk, de azt hiszem, a legtöbb papírmunkát már benyújtottuk az FDA-nak, és valószínűleg körülbelül hat hónapon belül képesek leszünk a Neuralinket emberbe is behelyezni” – mondta Musk a vállalat kaliforniai Fremontban tartott egy eseményén.
A Neuralink agy-számítógép interfész (BCI) egy olyan kis mikrochip, amelyet az ember fejébe ültetnek be, hogy a legyengült állapotban – például agyvérzés után – lévő ember a gondolataival kommunikálhasson.
Korábban Musk azt ígérte, hogy az emberekkel folytatott tesztek 2020-ban, majd 2022-ben kezdődnek, most pedig valamikor 2023 első felére ígérte. Két másik mikrochipről is beszélt, amelyeket egy napon a gerincvelőhöz lehetne csatlakoztatni, és helyreállíthatnák a lebénult emberek mozgását.
„Bármilyen csodásan is hangzik, biztosak vagyunk benne, hogy lehetséges a teljes testfunkcióját helyreállítani valakinek, akinek gerincvelő problémái vannak” – állította a milliárdos alapító.
Az előadás csúcspontja egy videó volt, amelyen egy majom „telepatikusan gépel” egy képernyőn egy BCI-implantátummal.
„Hogy világos legyen, valójában nem billentyűzetet használ… Az elméjével mozgatja a kurzort a kiemelt billentyűre. Technikailag nem tud betűzni. Szóval nem akarom túlzásba vinni ezt a dolgot, mert ez a következő verzió.”
A BCI-technológiát évtizedek óta tanulmányozzák a tudományos életben. Tavaly európai kutatók jelentették be, hogy egy ALS-ben szenvedő személy visszanyerte kommunikációs képességét, miután agyi chipet ültettek a fejébe. A Brown Egyetem pedig nemrégiben közölte, hogy „egy klinikai kísérlet résztvevője egy agy-számítógép interfész segítségével képes volt percenként 90 karakteres sebességgel szöveget írni egy számítógépen úgy, hogy csak a kézzel való írás mozdulataira gondolt”.