Elolvadt a világ legnagyobb jégtömbje, 152 milliárd tonna édesvíz került az óceánba néhány hónap alatt
A világ egyik legnagyobb úszó jéghegyeként számontartott A68a néhány hónap alatt 152 milliárd tonna édesvizet engedett az óceánba Dél-Georgia környékén.
Három év alatt 1000 milliárd tonna vizet is kiengedhetett magából a jégtömb
Az A68a-as jéghegy 2020 novembere és 2021 januárja között, alig három hónap alatt gyors olvadásba kezdett, ahogy elérte a Drake-átjáró melegebb vizeit. A jéghegy a Weddel-tengeren sodródva a Scotia-tenger felé haladt, majd vészesen megközelítette Dél-Georgia szigetét. A kutatók szerint a jégtömb olvadása számos veszélyt rejt magában. A tengerszint emelkedése mellett az óceán áramlatait is megváltoztathatja, illetve Dél-Georgia ökoszisztémáját is súlyosan károsíthatja.
Az A68-as jéghelyre 2017-ben figyeltek fel, amikor az a Larsen C selfjégről letört. Az akkor csaknem 6000 négyzetkilométeres jéghegy később kisebb darabokra tört, melyek közül a legnagyobb a University of Leeds kutatásának fókuszában álló A68a volt, mely egymaga csaknem 2600 négyzetkilométert ölel fel. A kutatás részeként műholdakkal figyelték meg a jéghegy mozgását és méretének alakulását.
Egy másik kutatás szerint mostanra már teljesen elolvadt a jégtömb, a több mint hároméves folyamatos olvadás következtében pedig összesen 1000 milliárd tonna édesvíz is kerülhetett az óceánba. Mivel az óriási mennyiségű édesvíz a planktonok előfordulását jelentősen megváltoztathatja, az ökoszisztéma teljes egésze érintett lehet, beleértve a Dél-Georgia melletti vizekből táplálkozó madarakat, fókákat és bálnákat is.
Az A68a jégtömb útja. Forrás: Science Direct
A kutatást vezető Anne Braakman-Folgmann szerint a következő lépésként a jéghegy olvadásának pontos hatásait kell meghatározniuk. A kiolvadt szerves anyagok alapjaiban alakíthatják át Dél-Georgia szigetvilágának ökoszisztémáját. De a jövőbeli jégtömbök útjával és olvadási sebességével kapcsolatban is rengeteg adatot szerezhetnek a további kutatások. Az Antarktiszról leszakadt jégtáblák eddig is hasonló útvonalon haladtak, így várhatóan a jövőbeni jéghegyek mozgása is könnyebben előrejelezhető lesz. Ezen felül a további kutatások részeként a Larson-C selfjég stabilitásával is foglalkozni fognak a kutatók, mely szintén segíthet a következő jégtörés esetén.
A globális felmelegedés miatt a kutatók szerint a selfjég törései felgyorsulhatnak, amely következtében egyre több és egyre nagyobb mennyiségű jégtábla szakadhat le az Antarktiszról. Ez a tengerszint további emelkedéséhez vezethet.